A hazai COVID-19-járványhullámok területi különbségei

Uzzoli, Annamária and Kovács, Sándor Zsolt and Páger, Balázs and Szabó, Tamás (2021) A hazai COVID-19-járványhullámok területi különbségei. TERÜLETI STATISZTIKA, 61 (3). pp. 291-319. ISSN 0018-7828 ; Online: 2064-8251

Preview

Text ts610302.pdf Download (615kB) | Preview

Abstract

A COVID-19-járvány 2019 végi megjelenése, majd világméretűvé válása 2020 első negyedévében egyértelművé tette, hogy a vírusfertőzések a XXI. században is képesek világjárványt okozni, amellyel alapvetően befolyásolni tudják az egyes országok megbetegedési és halálozási viszonyait. A járvány visszaszorítására tett korlátozó intézkedések súlyos társadalmi-gazdasági következményekkel jártak együtt, az összefüggések összetettek és mélyrehatóak. A járvány okozta válság eltérő módon hatott az egyes országokra és gazdasági ágazatokra, emiatt a járvány földrajzi elterjedésében és a válság területi megjelenésében is a térbeliség az egyik fontos magyarázó tényező. A tanulmány célja a hazai járványhullámok jellemzőinek és területi különbségeinek összehasonlítása epidemiológiai (járványtani, népegészségügyi) adatok segítségével. A statisztikai vizsgálatok mellett az elemzés kitér a járvány várható egészséghatásaira és egészségügyi következményeire rövid, közép- és hosszú távon. A szakirodalmi feldolgozás bemutatja egyrészt a koronavírus-járvány fontosabb területi jellemzőit, másrészt a világjárvány lehetséges szerepét a krónikus betegségek jövőbeli alakulásában. A tartalomelemzés áttekinti a járvány megfékezésére hozott intézkedéseket és azok területi relevanciáját is. A kutatás főbb eredményei rávilágítottak arra, hogy a hazai eddigi három járványhullámban alapvető különbségek vannak az esetszámokban, a területi koncentrációban, és ezek alakulásában meghatározó szerepet játszottak a korlátozó intézkedések. A tavaszi és az őszi járványhullám között hosszabb átmeneti időszak volt 2020 nyarán, de a második hullám még le sem csengett, máris megkezdődött a harmadik. Míg az első járványhullám lapos görbe volt, addig a másodikban az esetszámok heteken keresztül meredeken emelkedtek, majd magas szinten stagnáltak a járványplatón: lassú javulás indult meg, majd rövid stagnálás után az emelkedő esetszám már a harmadik hullám kezdetét jelezte. Az első hullám alatt a fertőzések többsége főként a földrajzi (Budapest, Pest megye) és intézményi (kórházak, idősek otthona) gócpontokhoz kötődött, a második és a harmadik hullámban országon belüli fertőzési láncolatok alakultak ki. A vizsgálati eredmények felhívják a figyelmet a járványügyi intézkedések területi relevanciájára. A kézirat tartalmának véglegesítése idején (2021. március 4.) a járvány még nem ért véget Magyarországon, tehát annak értékelése nem teljes körű a tanulmányban. 2021. március elején a harmadik járványhullám felszálló ága az új vírusmutációk elterjedésével magyarázható.

Actions (login required)

Edit Item