Élmények a zöldfelületeken: A megélt tér különbségei Stockholmban

Schmeller, Dalma (2023) Élmények a zöldfelületeken: A megélt tér különbségei Stockholmban. TERÜLETI STATISZTIKA, 63 (2). pp. 234-266. ISSN 0018-7828 ; Online: 2064-8251

Preview

Text ts630205.pdf Download (2MB) | Preview

Abstract

A zöldfelületek használati értékének felértékelődése a lakosok szabadidejének növekedésével, a szabadidő eltöltésének igényével, valamint a környezettudatosság erősödésével is összefügg, amit az elmúlt években a koronavírus-járvány okozta bezártság is tovább erősített. A különböző embercsoportok által használt funkciók (szociotópok), a zöldfelületek esztétikája, hangulata egyaránt befolyásolják az adott területen szerzett élményeket, amelyek a térről alkotott képünket, véleményünket is meghatározhatják. Jelen kutatás a stockholmi zöldfelületek példáján keresztül mutatja be a pozitív vagy negatív élményekért felelős tényezőket, illetve azt, hogy van-e bármilyen összefüggés ezek és a városi zöldfelületek kategóriái között. Stockholm 2010-ben elsőként nyerte el az Európa Zöld Fővárosa díjat, ezáltal is jelezve, hogy a város élen jár a környezettudatos gondolkodásban, és példaként szolgál más európai, vagy akár az Európa Zöld Fővárosa díjra szintén pályázott, ám a kiválasztott döntősök szűk körébe sem bekerülő magyar városok (Budapest, Pécs) számára. Stockholm úgy is jellemezhető, mint „részben víz, részben zöldövezet, részben pedig város”, ahogy azt az Európai Bizottság (2010: 21. o.). által kiadott hivatalos dokumentum is tartalmazza Stockholm az európai városok között is kimagasló zöldterület-elérhetőségi mutatóval (Buckland‒Pojani 2022), Zöld Város Indexszel és környezeti politikával (Akande et al. 2019) rendelkezik, valamint a lakosság elégedettsége a városban éléssel is az élmezőnybe tartozik (Okulicz-Kozaryn 2013), így jó gyakorlatként (best practice) szolgálhat más városok számára is. A vizsgálatban a stockholmi zöldfelületek kategorizálása Ibes (2015) tanulmánya alapján készült, miszerint hat kategória különíthető el tíz változó segítségével. A szociotóp funkciók gyakoriságában megfigyelhető a zöldfelületek eltérő „részesedése”, illetve a különböző zöldfelületi kategóriák időbeli (napszak, évszak, tartózkodási idő), gyakorisági (terület látogatottsága) és gazdasági (területen igénybe vett szolgáltatások ára) különbségei egyaránt kirajzolódnak.

Actions (login required)

Edit Item