Az ötezer főnél népesebb nagyközségek, községek és az ennél kisebb népességű városok európai uniós fejlesztési projektjeinek kvantitatív összehasonlítása

Csomós, György (2023) Az ötezer főnél népesebb nagyközségek, községek és az ennél kisebb népességű városok európai uniós fejlesztési projektjeinek kvantitatív összehasonlítása. TERÜLETI STATISZTIKA, 63 (5). pp. 633-654. ISSN 0018-7828 ; Online: 2064-8251

Preview

Text ts630505.pdf Download (873kB) | Preview

Abstract

Az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről jelentősen megváltoztatta a településfejlesztés és településrendezés eszközrendszerét, és újradefiniálta a különböző tervtípusokat. A törvény a településfejlesztési és a településrendezési terv összefoglaló elnevezéseként bevezette a településterv fogalmát. A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről c. jogszabály rögzíti, hogy mely településeknek kell részletes fejlesztési tervvel rendelkezniük, és melyeknek elegendő egy „egyszerűsített” tervet készíteni. A jogszabály a két településcsoport között az 5000 fős népességszámot tekinti választóvonalnak, mintegy azt sugallva, hogy az 5000 főnél népesebb települések nagyobb fejlesztési potenciállal rendelkeznek, mint az ennél kisebbek. Jelen tanulmány azonban vitatja az 5000 fős népességküszöb relevanciáját, és azt feltételezi, hogy a kistelepülések fejlesztési lehetőségeit sokkal inkább a jogállásuk és a földrajzi fekvésük határozzák meg. Ezért a tanulmány 27, 5000 főnél népesebb nagyközség és község, illetve 27, 5000 főnél kisebb népességű város településfejlesztési volumenét hasonlítja össze, a 2004 és 2022 között elnyert európai uniós pályázatok száma és összege alapján. A szerző arra a következtetésre jut, hogy a város jogállású településeken, többek között komplexebb intézményrendszerük miatt, átlagosan 1,62-szor több fejlesztés valósult meg, mintegy 2,9-szer nagyobb értékben, mint a náluk népesebb nagyközségekben és községekben. Fejlesztéseik alapján utóbbiak közül kiemelkednek a nagyvárosi agglomerációban elhelyezkedő, kedvező közlekedési kapcsolatokkal rendelkező települések, amelyek sikerességének kulcsa elsősorban a gazdasági funkciók szuburbanizációja.

Actions (login required)

Edit Item