A Kalecsinszky-féle agyaggyűjtemény archeometriai célú felhasználási lehetőségei = Possible Archaeometric Applications of the Kalecsinszky Clay Collection

Kreiter, Attila and Viktorik, Orsolya and Máté, László and Péterdi, Bálint and Szilágyi, Veronika (2024) A Kalecsinszky-féle agyaggyűjtemény archeometriai célú felhasználási lehetőségei = Possible Archaeometric Applications of the Kalecsinszky Clay Collection. ARCHEOMETRIAI MŰHELY, 21 (2). pp. 217-232. ISSN 1786-271X

Preview	Text (A tanulmány teljes szövege) AM-2024-2-KA.pdf Download (2MB) | Preview
Preview	Text (Kiegészítő táblázatok) AM-2024-2-KA-appendix2.pdf Download (591kB) | Preview

Abstract

Írásunk az egykori Magyar Királyi Földtani Intézet századfordulón létrehozott, úgynevezett Kalecsinszky-féle agyaggyűjteményére hívja fel a figyelmet a kerámiaarcheometriai kutatásban való alkalmazásának lehetőségeit hangsúlyozva. A gyűjtemény eredetileg több mint 900 mintájából mára 728 db maradt fenn, amelyeknek jelentős része jól azonosítható a katalógus sorszámaival és így a lelőhelyekkel. Bemutatjuk az agyagminták modern feldolgozására tett első lépéseket és egy példát hozunk az adatok felhasználására. A fehér vagy világos színűre égő agyagoknak az agyaggyűjteményből való leválogatásával és a középkori fehér kerámiákkal való összehasonlításával a nyersanyageredet meghatározásához és a nyersanyag-felhasználás technikájához jutunk közelebb. Az anyagvizsgálat első lépéseként elkészült a kiválasztott 209 db minta vékonycsiszolatokon alapuló mikroszkópos petrográfiai feldolgozása, amely hozzáférhető az MNM NRI Archeometriai Laborjában. Our paper draws attention to the so-called Kalecsinszky clay collection, which was established at the turn of the 19th and 20th centuries, in the former Hungarian Royal Geological Institute. In this paper the possibilities of its utilisation in ceramic archaeometry are emphasized. The original collection contained more than 900 samples while today 728 items are known, most of them are clearly identifiable and their localities are described in the original catalogue. The first steps in the modern processing of this collection and an example for applying the gained data in archaeometry are presented. By selecting white or light-colored clays from the clay collection and comparing them with medieval white ceramics, we gain a better understanding on the origin of raw materials. Moreover, we also gain insight into how these raw materials may have been manipulated by the potters. The first stage of the material analysis was the thin section-based microscopic petrographic description of the selected 209 clays that is accessible at the Archaeometry Laboratory of the Hungarian National Museum.

Actions (login required)

Edit Item