A Csepel-sziget tölgy-kőris-szil ligetei (Scillo vindobonensi-Ulmetum Kevey in Borhidi et Kevey 1996) = Oak-Ash-Elm Gallery Forests (Scillo vindobonensi-Ulmetum Kevey in Borhidi et Kevey 1996) in the Csepel Island, Central Hungary

Kevey, Balázs (2024) A Csepel-sziget tölgy-kőris-szil ligetei (Scillo vindobonensi-Ulmetum Kevey in Borhidi et Kevey 1996) = Oak-Ash-Elm Gallery Forests (Scillo vindobonensi-Ulmetum Kevey in Borhidi et Kevey 1996) in the Csepel Island, Central Hungary. BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK : A MAGYAR BIOLÓGIAI TÁRSASÁG BOTANIKAI SZAKOSZTÁLYÁNAK LAPJA, 111 (1). pp. 53-66. ISSN 0006-8144 (nyomtatott); 2415-9662 (elektronikus)

Preview	Text (A tanulmány teljes szövege) 04Kevey.pdf Download (291kB) | Preview
Preview	Text (Rövidítések és kiegészítő táblázatok) KeveyEM.pdf Download (249kB) | Preview

Abstract

Jelen tanulmány Magyarország középső részén, a Csepel-szigeten tanulmányozott tölgy-kőris-szil ligeterdők (Scillo vindobonensi-Ulmetum Kevey in Borhidi et Kevey 1996) társulási viszonyait mutatja be 50 cönológiai felvétel alapján. Az állandó talajvízhatás miatt közepes vízellátottságú talajon előforduló, azonális asszociációval állunk szemben, amely itt 95–120 m körüli tengerszint feletti magasságú, sík területeken, homokos és iszapos öntésföldön alakult ki. 60–80%-os záródású, 22–30 m magas lombkoronaszintjében állandó fajok a Quercus robur és a Populus alba, magas borítást ér még el a Fraxinus angustifolia s ubsp. danubialis és az Ulmus laevis. Cserje- és gyepszintje változóan fejlett. Állományaiban feltűnőek egyes szubmontán elemek, amelyek az Alföldön általában ritkák. Különösen a Fagetalia fajok gyakoriak: Acer platanoides, A. pseudoplatanus, Aegopodium podagraria, Allium ursinum, Anemone nemorosa, A. ranunculoides, Carex sylvatica, Cerasus avium, Circaea lutetiana, Corydalis cava, Epipactis helleborine agg., Gagea lutea, Galeobdolon luteum, Galium odoratum, Hedera helix, Lathraea squamaria, Listera ovata, Moehringia trinervia, Myosotis sparsifl ora, Paris quadrifolia, Scilla vindobonensis, Stachys sylvatica, Stellaria holostea, Ulmus glabra, Vinca minor, Viola reichenbachiana stb. E növények valószínűleg az egykori hűvösebb, csapadékosabb és kiegyenlítettebb klímájú bükk I. (szubboreális) korszak (5000–2500 éve) maradványfajai. A Csepel-szigeti felvételeket szigetköziekkel együtt elemezve összehasonlítások tehetők a két táj ligeterdeivel kapcsolatban. A szociális magatartási típusokat tekintve jellemző, hogy a specialisták (S), a kompetitorok (C), de főként a generalisták (G) csoportrészesedése a Csepel-szigeten alacsonyabb, mint a Szigetközben, míg a ruderális fajcsoport tagjai a Csepel-szigeten jóval magasabb arányt mutatnak. A két tájegység sokváltozós elemzésekben is elkülönül egymástól. A vizsgált 50 év távlatában a Csepel-sziget idős tölgy-kőris-szil ligetei sajnos igen megfogyatkoztak, ill. degradálódtak. Megőrzésük, helyenkénti rekonstrukciójuk természetvédelmünk fontos feladata lehetne. This paper presents the main findings of the phytosociological analysis based on 50 relevés of oak-ash-elm gallery forests growing in the Csepel Island, Central Hungary. These climatically azonal forests have developed in floodplains of 95–120 m a.s.l. on sandy and muddy alluvial soils where the soil is under the continual influence of the groundwater table, which maintains rather mesic conditions. In the 22–30 m tall canopy of 60–80% closure, dominant species are Quercus robur and Populus alba, with Fraxinus angustifolia subsp. danubialis and Ulmus laevis also reaching a high cover. The shrub and herb layers are variable. These gallery forest stands are particularly rich in Fagetalia elements (Acer platanoides, A. pseudoplatanus, Aegopodium podagraria, Allium ursinum, Anemone nemorosa, A. ranunculoides, Cardamine impatiens, Carex sylvatica, Carpinus betulus, Cerasus avium, Circaea lutetiana, Corydalis cava, Epipactis helleborine agg., Fagus sylvatica, Gagea lutea, Galanthus nivalis, Galeobdolon luteum, Galeopsis speciosa, Galium odoratum, Hedera helix, Lathraea squamaria, Listera ovata, Moehringia triner via, Myosotis sparsiflora, Paris quadrifolia, Ribes uva-crispa, Scilla vindobonensis, Stachys sylvatica, Stellaria holostea, Ulmus glabra, Vinca minor, Viola reichenbachiana, etc.) typical in the submontane regions of this part of Europe. It is possible that these species are remnants of the vegetation which dominated the region under the less continental and more humid climate during the Subboreal phase (5000–2500 BP) of the Holocene. The comparison of these gallery forest stands with those in the Szigetköz (Northwestern Hungary) showed a lower proportion of specialist, competitor, and particularly generalist species, while considerably higher share of ruderal species in the Csepel Island than in the Szigetköz. Gallery forests in the two regions segregate in the multivariate analysis of the vegetation. During the 50 years covered in this study, the old-growth oak-ash-elm gallery forests in the Csepel Island have decreased in area or become degraded. Th e preservation or reconstruction of these forests is of prime importance.

Actions (login required)

Edit Item