A Nyírség gyöngyvirágos-tölgyesei (Convallario-Quercetum roboris) – fitocönológiai karakter és annak változása 85 év elteltével = Closed Pedunculate Oak Forests (Convallario-Quercetum roboris) in the Nyírség, Northeastern Hungary – Phytosociological Characteristics and Their Changes in 85 Years

Kevey, Balázs and Papp, László (2024) A Nyírség gyöngyvirágos-tölgyesei (Convallario-Quercetum roboris) – fitocönológiai karakter és annak változása 85 év elteltével = Closed Pedunculate Oak Forests (Convallario-Quercetum roboris) in the Nyírség, Northeastern Hungary – Phytosociological Characteristics and Their Changes in 85 Years. BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK : A MAGYAR BIOLÓGIAI TÁRSASÁG BOTANIKAI SZAKOSZTÁLYÁNAK LAPJA, 111 (1). pp. 67-88. ISSN 0006-8144 (nyomtatott); 2415-9662 (elektronikus)

Preview	Text (A tanulmány teljes szövege) 05KeveyPapp.pdf Download (635kB) | Preview
Preview	Text (Rövidítések és kiegészítő táblázatok) KeveyPappEM.pdf Download (364kB) | Preview

Abstract

A tanulmány a Nyírség gyöngyvirágos-tölgyeseinek (Convallario-Quercetum roboris) társulási viszonyait mutatja be 50 cönológiai felvétel alapján. A vizsgált állományokat a Duna–Tisza köze és a Mezőföld zárt homoki tölgyeseivel (Polygonato latifolii-Quercetum roboris) hasonlítottuk össze. Társulástani szempontból kitérünk a nyírségi gyöngyvirágos-tölgyesek (Convallario-Quercetum roboris) és tölgy-kőris-szil ligetek (Fraxino pannonicae-Ulmetum) elkülönítésére is. Egy további vizsgálatban a nyírségi Convallario-Quercetum roboris erdők mai cönológiai állapotát vetettük össze Soó Rezső 85 évvel ezelőtt ugyanezekben az erdőkben készített felvételeivel. A nyírségi gyöngyvirágos-tölgyesek felső lombkoronaszintje állandó (K: V) fafaja egyedül a Quercus robur, és nagyobb tömeget is ez a faj ér el. Az alsó lombkoronaszint gyengén vagy közepesen fejlett, állandó fafaja nincs, nagyobb mennyiséget az Acer campestre és a Fraxinus angustifolia subsp. danubialis ér el. A cserjeszint borítása 20–80%, általában fajszegény, a gyepszint 45–95% összborítású. Az 50 cönológiai felvételben 17 konstans és 11 szubkonstans faj szerepel. 13 védett fajt találtunk, mindegyikük akcidens (K: I) elem. 18 tájidegen faj fordul elő, ebből 6 faj K: II–IV konstanciájú, 12 akcidens elem. A zárt homoki tölgyesek összehasonlító vizsgálata alapján a vizsgált két erdőtársulás egyértelműen nem választható szét. Közöttük annyi különbséget észleltünk, hogy a Nyírség Convallario-Quercetum erdeiben a Fagetalia fajok valamivel nagyobb szerepet játszanak, mint a Duna–Tisza köze Polygonato latifolii-Quercetum-ában, ahol már a Quercetea jelleg jobban dominál. A fajkészleten alapuló sokváltozós elemzésekben a három tájegység felvételei közül legjobban a mezőföldiek különülnek el, a nyírségi felvételek a Duna–Tisza köziekkel mutatnak nagyobb hasonlóságot. A másik társulástani összehasonlítás szerint a gyöngyvirágos-tölgyeseket (Convallario-Quercetum roboris) a tölgy-kőris-szil ligetektől (Fraxino pannonicae-Ulmetum) az választja el, hogy a Fagetalia s. l. és az Alnion incanae s. l. elemek aránya a tölgy-kőris-szil ligetekben mintegy kétszer akkora, mint a gyöngyvirágos-tölgyesekben, a Quercetea pubescentis-petraeae s. l. fajok viszont az utóbbiban mutatnak jóval nagyobb részesedést.Az időbeli összehasonlítás tanúsága szerint a nyírségi Convallario-Quercetum roboris erdők 85 év után sok tekintetben másképp néznek ki. A legfeltűnőbb különbség a fajszámban van: Soó 1943-as felvételeiben 349 fajt találunk, a 2021-ben készítettekben csak 109-et. Az állandósági osztályok közül az eltérés az akcidens (K: I) csoportot érinti legjobban, ez 287-ről 71-re csökkent. A fajok különféle szempontok szerinti csoportosításában a változások úgy írhatók le, hogy csökkent az évelő lágyszárúak, a specialisták, a generalisták és a zavarástűrő fajok aránya, míg a gyomok és az agresszív tájidegen kompetitorok részesedése a többszörösére nőtt. Társulástani csoportok közül a Querco-Fagetea elemek csoportrészesedése és csoporttömege egyaránt növekedett, a Fagetalia fajok csoporttömege csaknem felére csökkent, és minimális lett a Molinio-Arrhenatherea s. l. és a Festuco-Bromea s.l. elemek aránya. A Chenopodio-Scleranthea s. l. fajok mennyisége ugyanakkor megnőtt. A felvételek fajkészlet-alapú sokváltozós elemzésében az időpont szerinti elkülönülés részlegesnek tekinthető. Az 1943-as felvételek összesen 25 védett fajt tartalmaznak, a 2021-esek azonban csak hatot. Vizsgálataink a Nyírség erdei fl órájának elszegényedését jelzik. A nyírségi gyöngyvirágos-tölgyesek területe az utóbbi 50 évben jelentősen csökkent. Élőhelyüket negatívan érinti a területek lecsapolásából adódó szárazodás, a tájidegen fafajok telepítése, valamint a tarvágást követő mélyszántásos erdőfelújítás. Here we evaluate the current phytosociological characteristics of closed pedunculate oak forests (Convallario-Quercetum roboris) in the Nyírség (North-eastern Hungary) based on 50 relevés recorded in remnant old-growth stands and compare to those of a closed pedunculate oak forest association (Polygonato latifolii-Quercetum roboris) in the Danube–Tisza Interfluve and the Mezőföld (both in Central Hungary). In addition, we compare the recent phytosociological status of Convallario-Quercetum roboris stands in the Nyírség with that recorded 85 years ago for the same forests. We found Quercus robur to be the single constant (K: V) tree species in the upper canopy in the closed pedunculate oak forests in the Nyírség, and this species reaches a high abundance as well. The lower canopy is poorly or moderately developed, there are no constant tree species, and the species reaching high abundance are Acer campestre and Fraxinus angustifolia subsp. danubialis. The shrub layer is generally species-poor, and reaches 20-80% cover. The total cover of the herb layer varies between 45% and 95%. In the 50 relevés, 17 constant and 11 subconstant species were encountered. Altogether 13 protected species were found, each accidental (K: 1) component of the association. Of the 18 alien species, 6 reached considerable constancy (K: II–IV) and 12 were accidental. Based on a detailed comparison of the lowland subcontinental closed oak forests it can be stated that the forest associations studied here cannot be distinguished unambiguously. A notable difference is that the Convallario-Quercetum forests in the Nyírség are somewhat richer in Fagetalia species than the Polygonato latifolii-Quercetum forests in the Danube-Tisza Interfluve that in turn possess a more Quercetea character. The multivariate analysis of binary data showed the relevés recorded in the Mezőföld relatively distinct from those in the Nyírség and the Danube–Tisza Interfluve which showed higher similarity. As to the other phytosociological comparison addressed in this study, the closed pedunculate oak forests (Convallario-Quercetum roboris) can be differentiated from the oak-ash-elm gallery forests (Fraxino pannonicae-Ulmetum) by an almost twice higher share of Fagetalia s. l. and Alnion incanae s. l. elements in the latter than in the former, and the much higher proportion of Quercetea pubescentispetraeae s. l. elements in the former. The Convallario-Quercetum roboris forests in the Nyírség look different in many respects aft er 85 years. The most striking difference is in the number of species: the relevés recorded in 1943 contain 349 species altogether while those sampled in 2021 yielded 109 species only. The difference was greatest for accidental (K: I) species with their number plummeting from 287 to 71. The changes in the grouping of species according to various aspects can be described as a decrease in the proportion of perennial herbs, specialists, generalists and disturbance-tolerant species, while the share of weeds and aggressive alien competitors increased several times. Among phytosociological groups, the relative frequency of Querco-Fagetea elements increased (irrespective of if weighted or not with cover values), the relative frequency weighted with cover values for Fagetalia species decreased by almost half, and the share of Molinio-Arrhenatherea s. l. and Festuco-Bromea s. l. elements became minimal. The number of Chenopodio-Scleranthea s. l. species increased at the same time. The multivariate analysis of binary data displayed partial segregation of relevés according to the time of recording. The relevés from 1943 included 25 protected species altogether while those from 2021 have 6 only. Our results indicate an impoverishment of the forest flora in the Nyírség. The area covered by closed pedunculate oak forests in the Nyírség has decreased considerably in the last 50 years. Their habitat is negatively affected by drying out due to the drainage of the areas, the planting of exotic tree species, as well as the forest renewal practice applying deep ploughing after clearcutting.

Actions (login required)

Edit Item