Tájékozódó vizsgálatok a Balaton nyíltvíze iszaplakó rákjainak minőségi és mennyiségi viszonyairól

Ponyi, Jenő (1966) Tájékozódó vizsgálatok a Balaton nyíltvíze iszaplakó rákjainak minőségi és mennyiségi viszonyairól. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 33. pp. 177-192. ISSN 0365-3005

Preview

Text 181_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_33.pdf Download (8MB) | Preview

Abstract

A szerző 1965. VI. 9. és X. 14. között a Balaton 5 különböző pontjáról gyűjtött nyíltvízi iszapmintákat vizsgálta meg abból a célból, hogy a fenéklakó rákokkal kapcsolatosan további adatokat szolgáltasson. A vizsgálatok során 20, nem pelágikus fajt, ill. alfajt mutatott ki, melyek közül a Latona setifera (O. E. Müller) Magyarország, az Acanthocyclops vernalis vernalis (Fischer) és alfaja az Acanthocyclops vernalis robostus (Sars) pedig a Balaton faunájára újak. A fajok mennyiségi megoszlása a vizsgálati idő alatt egy-egy gyűjtőhelyre vonatkozóan igen változó. Ez az egyedszám ingadozás a metodikai hiányosságokon túlmenően a fajok népességdinamikai viszonyaiból, az egyenetlen eloszlásból, stb. adódik. Időbeli változások megfigyelése és leírása az egyes gyűjtőhelyeken a kis egyedszám miatt - az Edinosoma abrau kivételével - nem lehetséges. Az átlagos értékek azonban rávilágítanak a Balaton iszapjában élő rákok heterogén horizorttális megoszlására. Leggazdagabbnak tűnik rákokban a Keszthelyi-öböl iszapja, legszegényebb a Szigligeti-öböl. Ügy látszik, hogy az iszaplakó rákok mennyisége szempontjából az ÉK-i medence egységesebb, mint a DNy-i. A rákok zömét az Edinosoma alkotja, mely egyedszámban jelentősen meghaladja a többit. A népességdinamikai viszonyai a tó különböző területein úgy látszik nem egyformák. Az ÉK-i medencében az egyedszám maximuma szeptemberben, a másik medencében októberben van. Az Entomostraca mennyiségi megoszlása éppen fordított, mint a Ghironomida- ké (Entz 1965). Míg az utóbbiak legnagyobb tömegben a Balaton középső részén, addig a rákok inkább a tó két végéhez közel eső területen találhatók. Fajgazdagság szempontjából is az előbbihez hasonló a helyzet. Míg a tó két végső szakaszán a fajok száma 12-17, addig a középső részen 7-9.

Actions (login required)

Edit Item