Ökológiai tényezők hatása a Bombyx mori L. különböző rasszaira

Gubicza, András (1963) Ökológiai tényezők hatása a Bombyx mori L. különböző rasszaira. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 30. pp. 15-35. ISSN 0365-3005

Preview

Text 17_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_30.pdf Download (17MB) | Preview

Abstract

A kísérletek céljainak megfelelően a különböző ökológiai faktorok (hőmérséklet, légnedvesség, táplálék, fény, légnyomás) Bombyx mori L. rasszaira gyakorolt hatását az alábbiakban összegezhetjük: 1. A hazánkban elterjedt eperfák levelei a tavaszi selyemhernyótenyésztés idején 4,2-5,5% szárazanyagra vonatkoztatott nitrogént tartalmaznak. A nyári tenyésztés idején (VIII. hó) a Moms alba különböző változatai (Mihók, Koreai, Szovjet, Miliók-sövénv stb.) 4-5% N-t tartalmaznak. A lárvafejlődéshez szükséges 3,5% N tartalomnál csak a Szovjet (Mihók-alanyon) változat tartalmaz kevesebbet. 2. A Scenedesmus algatörzs szuszpenzióval permetezett eperfalevélen felnevelt selyemhernyók fejlődési ideje, gubóinak mennyisége és minősége azonos a kontroliéval. 3. Nyári tenyésztés keretében a vizes levéllel táplált hernyók fejlődési ideje rövidebb, gubóik súlyosabbak, de kevesebb a selyemtartalma a kontrollcsoporthoz viszonyítva. 4. Az európai sárga gubót szövő rasszok és a távol-keleti fajták hernyófejlődésenek hőoptimuma eltérő. A Varo és Aszkoli hernyók életképessége 25-26° C-on 75-76%, a Japán és Kínai 4 fajtáé 85-88%. Alacsonyabb hőmérsékleten (20-22° C) a Varo-Aszkoli hernyóinak életképessége magasabb a távol-keleti rasszokénál. 5. A sötétben tenyésztett Varo hernyók tenyészideje 22,5%-kal lioszszabb, a nyersgubó súlya 19%-kal kevesebb, a selyemtartalom 5,5%-kal kisebb értékű a normál fényviszonyok (napi 16 óra világítás) között fejlődő kontroliénál. A lárvakorban eltérő fényviszonyok a Varo rassz következő nemzedékének a voltinizmusát nem befolyásolta. 6. Alacsony légnyomáson keltetett Varo rassz petéinek súlyvesztesége 100 hgmm-en 25,1%, 360 hgmm-en 21,9%, 620 hgmm-en 12,9%, 760 hgmm-en 5,6%. A peték 15%-nál nagyobb súlyveszteségnél károsodást szenvednek, 24-25%-os vízveszteség halálos. 16 napig 100 hgmm nyomáson tartott peték elpusztulnak. 7. A különböző Bombyx fajták petéi 360 hgmm nyomáson különböző mértékben károsodtak. A hernyók kibúvási %-a nem függ a pete méretétől. A nehezített körülmények között keltetett peték hernyókibúvási százaléka hasonló a tenyésztés alapján kimutatott életképesség százalékával. A különböző selyemhernyó fajták életképesség vizsgálatát célszerűbb az alacsony légnyomáson inkubált petékkel elvégezni. 8. Magas hőmérséklet (28-30° C), állandó táplálás és szakadatlan megvilágítás hatására a lárvafejlődés időtartama csökken. Gyorstenyésztési módszerekkel a monovoltin rasszoknál sikerült 32 nap helyett 21 napos tenyészidőt elérni. 9. Gyorstenyésztésre alkalmasabbnak bizonyultak a távol-keleti rasszok keresztezés útján előállított hibrid F₁ nemzedék lárvái. 10. A hibrid hernyóknál állandó etetes és folyamatos világítás nélkül 19 nap 6 óra lárvafejlődést értünk el. Monovoltin rasszoknál ennél rövidebb tenvészidőről nincs tudomásunk.

Actions (login required)

Edit Item