REAL

Kettős beidegzés vizsgálata édesvízi kagyló (Anodonta cygnea L.) záróizom tónusának szabályozásában

Salánki, János and Lábos, Elemér (1963) Kettős beidegzés vizsgálata édesvízi kagyló (Anodonta cygnea L.) záróizom tónusának szabályozásában. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 30. pp. 87-101. ISSN 0365-3005

[img]
Preview
Text
95_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_30.pdf

Download (11MB) | Preview

Abstract

Vizsgáltuk édesvízi kagyló (Anodonta cygnea L.) simaizom rostokból álló hátsó záróizmának válaszreakcióit a hozzá haladó ideg (cerebro-visceralis connectivum) elektromos ingerlése során. Ugyancsak vizsgáltuk az izolált cerebrovisceralis connectivumokról egyes impulzus hatására nyerhető akciós potenciálokat. Az ingerlés paramétereit (feszültség, frekvencia, impulzusszélesség, ingerlés időtartama) változtatva, az izomválaszokban jelentős eltéréseket tapasztaltunk. Egyéb paraméterek érintetlenül hagyása mellett alacsony feszültség (1-2 Volt alatt) csak kontrakciót, magasabb feszültség (2-5 Volt fölött) a kontrakciót követő, jelentős ernyedést is kiváltott, ill. a tartós tónusos kontrakció állapotában levő záróizmot elernyesztette. Az alacsony feszültséggel azonos effektust váltott ki túlságosan alacsony és túlságosan magas (3-5/sec alatti és 20-60/sec fölötti) frekvencia, túl rövid és túl hosszú (3 msec alatti és 80 msec fölötti) impulzusszélesség, valamint rövid (2-4 sec-nál rövidebb) ingerlési idő alkalmazása. Magas feszültséghez hasonló hatású volt 5-20 impulzus/sec frekvenciájú ingerlés, 4-100 msec-os szélességű impulzusok sorozata, valamint 20 sec-nál hosszabb ingerlési idő alkalmazása. Az izolált cerebro-visceralis connectivumról egyes impulzusokkal történt ingerlés során elvezetett akciós potenciál több, jól elkülöníthető komponensből áll, melyek két fő komponense a paraméterek változtatásával jól elválasztható egymástól. Kísérleteink alapján feltételezzük, hogy a záróizom kettős antagonista beidegzéssel rendelkezik, és nemcsak a kontrakcióra, hanem a tónusos állapoban levő izom relaxálására is speciális beidegzés szolgál. Ennek megfelelően a tónusos állapotban levő izom relaxációja nem passzív folyamat, hanem aktív idegi behatás eredményeként jönne létre.

Item Type: Article
Subjects: Q Science / természettudomány > QL Zoology / állattan
Depositing User: Edina Fejős
Date Deposited: 16 Jun 2024 11:45
Last Modified: 16 Jun 2024 11:45
URI: https://real.mtak.hu/id/eprint/197542

Actions (login required)

Edit Item Edit Item