A Balatonban C¹⁴-módszerrel végzett fotoszintézis mérés módszertani kérdéseiről

Böszörményi, Zoltán and Cseh, Edit and Felföldy, Lajos and Szabó, Ernő (1962) A Balatonban C¹⁴-módszerrel végzett fotoszintézis mérés módszertani kérdéseiről. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 29. pp. 39-63. ISSN 0365-3005

Preview

Text 45_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_29.pdf Download (19MB) | Preview

Abstract

Annak megállapítása után, hogy a Balaton autotróf szervezetekben aránylag szegény nyíltvizében más módszer nem ad megbízható eredményt, 1961 nyarán módszertani kísérleteket végeztünk a Balatonban élő fitoszeszton fotoszintétikus tevékenységnek megmérésére radioaktív szén izotóppal jelzett hidrokarbonát asszimiláltatásával. Megállapításaink közül fontosabbak: 1. 100 ml merített Balaton-vízben található asszimiláló szervezetek fotoszintézisét a C¹⁴-módszerrel jól megmérhetjük már egy óra expozíció után is. A fotoszintézis rutin mérésére, a produktivitás kiszámítására fél napos, reggeltől délig és déltől estig tartó méréseket tartunk célszerűnek, 4 µCurie aktivitás alkalmazásával. A Balatonnál több planktont tartalmazó vizekben (pl. a tihanyi Belső-tó) a radioaktivitás csökkenthető és elég a 100 ml-nyi exponált vízminta alikvot részeinek szűrése is. 2. A Balaton-víz egységnyi térfogatának fotoszintétikus kapacitása nagyon labilis érték, mert a mintában található fotoszintétizáló szervezetek minőségét és mennyiségét a sekély víz dinamikai viszonyai döntően befolyásolják, vagyis az, a szél és hullámzás kavaró hatásának és az algák ülepedő képességének függvénye. Határozott vertikális rétegződésre nem találtunk bizonyítékot és nem tapasztaltunk a vizsgált időszakban jellegzetes évszakos változást sem. A tájékozódó és elsősorban módszertani jellegű mérés sorozatokból nem állapítható meg, hogy a talált regionális különbségek mennyire állandóak? A víz zavarossága és a benne mért fotoszintézis érték közt pozitív kapcsolat van, ami fenéklakó bentikus algák felkeveredésével magyarázható. 3. A nyert adatok lehetővé teszik az első becsléseket a Balaton elsődleges termelésének meghatározására (171-408 mg C/m²/nap, a nyár végén és ősszel), de pontos érték megállapítására több féle módszerrel folytatott igen részletes további vizsgálatok szükségesek. Folytatni kell az in situ méréseket változatos időjárási viszonyok közt, különböző mélységből vett és ugyanoda visszafüggesztett minták expozíciójával. Ki kell dolgoznunk, egy, a fénytelítési görbék felvételére alkalmas laboratóriumi módszert és megmérnünk azt különböző mélységből vett minták esetében. Vizsgálni kell a kapcsolatot a klorofill tartalom és a telítési fotoszintézis értékek között. 4. Jó megegyezést tapasztaltunk a Winkler szerint mért O₂ és a C¹⁴- módszer eredményei közt Coelastrum microporum tisztatenyészettel végzett kísérletekben. Az O₂/CO₂ hányados (PQ) értéke a vizsgált esetekben 1,15-1,21 közt változott. További fontos feladat a PQ alakulásának tanulmányozása természetes körülmények közt, természetes alga-populációkkal, valamint a C14-módszer korrekciójához szükséges adatok (sötét széndioxid fixálás, a légzés és fotoszintézis aránya, az expozíció során képződött jelzett fotoszintézis termékek légzés alatti felhasználódásának mértéke, stb.) meghatározása.

Actions (login required)

Edit Item