Hevesek és más jégmentes foltok a befagyott Balatonon. (Adatok a téli Balaton fiziográfiájának és biológiájának ismeretéhez)

Entz, Béla (1960) Hevesek és más jégmentes foltok a befagyott Balatonon. (Adatok a téli Balaton fiziográfiájának és biológiájának ismeretéhez). A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 27. pp. 41-53. ISSN 0365-3005

Preview

Text 49_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_27.pdf Download (12MB) | Preview

Abstract

A hevesek a Balaton északi partja mentén sekély vízben található szénsavgázfeltörések. Télen a gyengébb hevesek helyén a jégbe gázbuborékok fagynak, míg az erős heveseknél a jég kerek nyílások formájában kiolvad. Jellegzetes heveseket találunk Badacsonyom, Rendes és Szepezd körül a Balaton déli medencéjében és Balatonfüredtől Alsóörsig az északi medencében. A legerősebb és legtípusosabb hevesek Csopak körül a Kerekedi-öbölből ismeretesek. A vizsgálatok jórészt itt történtek a jégen az 1957-1960. években. A fenékről csésze alakú mélyedésekből tör fel a gáz apró, gyöngyfüzérszerű buborékokban. A feltörő gáz túlnyomórészt C02-ből áll. Miközben a buborékok a felszínre szállnak, CO₂-tartalmuk kb. 75%-át, és így térfogatuk jelentős részét, a víz elnyeli. A maradék gázban pedig diffúzió révén a vízből oxigén és nitrogén jut be, így a felszínre jutó buborékoknak csupán kb. 70%-a áll CO₂-ből, 7%-a O₂ és 23%-a N₂. A Kerekedi-öbölben a hevesekben feltörő gáz (CO₂) összes mennyisége percenként 3-4 l-re becsülhető. A jég alatt felgyülemlő gázbuborékok feszítő ereje - bizonyára más tényezőkkel együttműködve - megolvasztja a jeget. A buborékok peremén a jég fagyási struktúrája, a sókban gazdagabb és szegényebb 1-2 mm vastag rétegek egymásutánja - melyet Cholnoky feltételezett (1907) - jól előtűnik. A hevesek helyén a Balaton-víz kémiai összetétele nem változik észrevehetően. Ez minden valószínűség szerint arra utal, hogy e területen állandó, a jég alatt is érvényesülő partmenti vízáramlás érvényesül. A típusos hevesekben víz valószínűleg még nyomokban sem tör a felszínre. A balatoni hevesekkel azonos vízalatti gázfeltörésekkel a hozzáférhető irodalomban sehol sem találkoztam. A Balaton nyíltvizében is gyakran keletkeznek kisebb-nagyobb jégmentes sávok, ún. hígvizek. E hígvizek kialakításában a jégpáncél összehúzódása és kitágulása mellett a szél hatásának van döntő szerepe. E helyeken sem hevesek, sem pedig vízalatti források nincsenek. A hígvizek környékét gyakran tömegével keresik fel a vízimadarak. Ezek mozgásukkal napokig meggátolják e jégmentes foltok befagyását. Ugyancsak sok vízimadár keresi fel a Tapolca-patak torkolatát, mely a beömlő meleg (+10-+9 C°) víztől szintén jégmentes. Olvadáskor a jégen a dolinákra emlékeztető kis lefolyó nyílások keletkeznek, melyeken keresztül a jég felszínén összegyűlt víz lefolyik. A nyelőlkékhez gyakran csillagszerű elrendeződésben vízlevezető árkocskák vezetnek.

Actions (login required)

Edit Item