A balatonvíz tulajdonságainak vizsgálata algaélettani kísérletekkel

Felföldy, Lajos (1959) A balatonvíz tulajdonságainak vizsgálata algaélettani kísérletekkel. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 26. pp. 211-222. ISSN 0365-3005

Preview

Text 217_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_26.pdf Download (9MB) | Preview

Abstract

Chlorella vulgaris Beyer, tenyészkísérletekkel megállapítottuk, hogy a balatonvíz alkalmas tápoldat alga tömegtényésztéshez, ha a benne kis mennyiségben levő foszfátot és nitrátot pótoljuk, de még jobb eredményt kapunk, ha az algák számára legjobbnak talált szintetikus tápoldatunk sóit teljes egészükben feloldjuk benne. Tömegtenyészet esetén 3-5% széndioxidot tartalmazó levegő átbuborékoltatása a siker elengedhetetlen feltétele. A tenyészkísérletekkel szemben megállapíthatjuk, hogy az ott minimumfaktorként jelentkező N és P adagolásával a Chlorella fotoszintézise nem fokozható még éheztetett sejtek esetében sem. Ez arra utal, hogy a Balatonban a N és P pillanatnyilag mindig elegendő mennyiségben áll a fitoplankton rendelkezésére. Ha a balatonvíz hidrogén-ion koncentrációját növeljük, valószínűleg a hozzáférhető széndioxid arányának növekedése következtében a Chlorella szuszpenzió fotoszintézis-intenzitása lényegesen nő. Mérésekkel, számítással és biológiai teszttel (csak szabad széndioxidot hasznosító lombosmoha asszimiláltatásával) egyaránt arra az eredményre jutottunk, hogy a Balaton vizében legalább 0,2-0,4 mg/l CO₂ van. Eredményeink szerint az a közismert tény, hogy a Balatonban élő fitoplankton biomasszája aránylag kevés, részben a benne jelenlevő hozzáférhető CO₂ kis mennyiségével magyarázható, ami a szénforgalom fontosságára utal a Balaton és a hozzá hasonló lúgos kémhatású, mészben dús tavak esetében.

Actions (login required)

Edit Item