Az Aszófői-Séd és a Pécsely-patak lebegtetett hordalékának kémiai vizsgála

Szabó, Ernő (1959) Az Aszófői-Séd és a Pécsely-patak lebegtetett hordalékának kémiai vizsgála. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 26. pp. 317-328. ISSN 0365-3005

Preview

Text 325_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_26.pdf Download (8MB) | Preview

Abstract

A Balatonba ömlő két patak, az Aszófői-Séd és a Pécsely patak által szállított lebegtetett hordalékot vizsgáltuk meg, a torkolattól 500 m-nyire eső gyűjtőhelyen vett minták alapján. Egy év változásait hasonlítottuk össze mennyiségi és minőségi szempontból, hogy ezzel a tóra gyakorolt hatást felmérhessük. A munka két részre tagozódik: a) a hidrológiai rész a patakok hőmersékelti , vízsebességi, vízhozam és a lebegtetett hordalék mennyiségi viszonyait tárgyalja. b) a kémiai vizsgálatok ezen hordalék iszapképzőivel (hamu, sósavban oldhatatlan rész, Fe₂O₃ + AL₂O₃, és a tavi anyagforgalomba jutó fontosabb anyagok (C, N, P) mennyiségével foglalkozik. Megállapítható volt, hogy a vizsgált két patak ökológiai és hidrológiai különbsége a lebegtetett hordalék mennyiségében is megmutatkozik: az Aszófői Séd több hordalékot juttat a tóba, mint a több vizet szállító Pécsely patak. A kémiai elemzés adatai szerint a hamualkotó szervetlen anyagok változása párhuzamos a vízsebesség változásaival. A szervesanyag eredeti összetevőinek mennyiségi változásait az ökológiai előzmények (a változást előidéző okok) pontosabb ismerete nélkül nehéz kiértékelni. Azoknak az anyagoknak a mennyisége, melyek az anyagforgalomba kerülhetnek, jóval kevesebb. Az Aszófői-Séd 25 700 kg lebegtetett hordalékával 1840 kg szenet, 250 kg nitrogént és 0,18 kg foszfort, a Pécsely patak 13 150 kg lebegtetett hordalékával pedig 840 kg szenet, 120 kg nitrogént és 0,09 kg foszfort juttatott a tóba az 1957 február és 1948 február között gyűjtött 12-12 minta elemzési adataiból számítva.

Actions (login required)

Edit Item