A Covid-19 világjárvány biztonságiasítása metaforikus politikai diskurzussal

Molnár, Anna and Takács, Lili and Jakusné Harnos, Éva (2022) A Covid-19 világjárvány biztonságiasítása metaforikus politikai diskurzussal. POLITIKATUDOMÁNYI SZEMLE, 31 (1). pp. 33-53. ISSN 1216-1438

Preview

Text 1_A-Covid19vilagjarvany.pdf - Published Version Download (597kB) | Preview

Abstract

A COVID-19 világjárványra reagálva a politikusok világszerte alkalmazták a háborús forgatókönyveket, amelyeknek már hagyománya van a járványkezelésben. A tanulmány összehasonlítja a magyar miniszterelnök járványkezelésről szóló közösségi média posztjait a közszolgálati médiában közzétett beszédeivel és bejelentéseivel. A szövegekből szoftveres kvantitatív tartalomelemzéssel nyertünk adatokat a háborús és a katonai témájú metaforákra vonatkozóan, amelyet a helyzet megmagyarázására és az intézkedések indokolására szolgáló metaforikus forgatókönyvek kvalitatív elemzése követett. Végül összevetettük a miniszterelnöknek a közösségi média-posztok és a beszédek, valamint a bejelentések szövegeiben megjelenő és a vizuális illusztrációk által sugallt szerepeit. A verbális kommunikáció a háborúval kapcsolatos metaforikus, és a katonasággal kapcsolatos valóságos megállapítások között váltakozott. Harmadik fogalmi tartományt is azonosítottunk, amely a félelem volt. Az üzenetek többnyire a nemzeti összetartásról szóltak, de vizuális értelemben a miniszterelnök volt az események főszereplője. A közvéleménykutatások szerint ez a kommunikáció hatékonynak bizonyult. Kutatásunk feltárta, hogyan ment végbe a világjárvány biztonságiasítása az internethasználók és a hagyományos média fogyasztói számára létrehozott politikai diskurzus révén. A veszélyhelyzet kihirdetését a félelemmel, a háborúval és a katonákkal kapcsolatos metaforák alapozták meg. A miniszterelnök cselekvőképes és felelős vezetőként került az események középpontjába. Bár az általa küldött verbális üzenetek a közösségi érzés és a közös cselekvés köré rendeződtek, a politikai cselekvés perszonalizációja volt megfigyelhető közvetett eszközökkel, például vizuális üzenetekkel. Az elemzett időszakban a perszonalizáció a pandémia biztonságiasítását szolgálta, miközben a miniszterelnök karizmatikus vezetőként a figyelem középpontjában állt, hitelesítve a fenyegetés súlyosságát és a rendkívüli intézkedések bevezetését.

Actions (login required)

Edit Item