Az örök békéről s annak mai esélyeiről (Immanuel Kant nyomán szabadon)

Demeter, M. Attila (2023) Az örök békéről s annak mai esélyeiről (Immanuel Kant nyomán szabadon). POLITIKATUDOMÁNYI SZEMLE, 32 (2). pp. 27-45. ISSN 12161438

Preview

Text Demeter-M.-Atila_AZ-OROK-BEKEReL-S-ANNAK-MAI-ESELYEIReL-27-45.pdf Download (182kB) | Preview

Abstract

Tanulmányommal a célom az volt, hogy az örök béke lehetőségeire refl ektáljak a mai világunkban, azokra a rövid esszékre támaszkodva, amelyeket Kant életének utolsó két évtizedében írt, s amelyek tárgya a történelemfi lozófi a volt. A tanulmány első részében Az örök békéről szóló esszéjét használtam kiindulópontnak (hiszen Kant ebben fektette le ennek a békének az alapvető feltételeit), és azt vizsgáltam meg, hogy ezek a feltételek mára teljesültek-e valamilyen mértékben. A konklúziója ennek a résznek az, hogy a fejlemények, amelyek Kant kora óta bekövetkeztek, okot adhatnak számunkra némi óvatos optimizmusra: az általa megszabott feltételek ugyanis részben teljesültek. Rögtön megváltozik azonban ez az optimista kép, ha az örök békéről való töprengés közben fi gyelembe vesszük Kant egy másik írását is, amely az első volt a rövid történelemfi lozófi ai esszéi sorában, s aminek Kant Az egyetemes történelem eszméje világpolgári szemszögből címet adta. Ennek elemzését kíséreltem meg a tanulmány második részében, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a két szöveget együtt olvasva jóval teljesebb képet kapunk arról, miként gondolkodott Kant a történelem irányáról és az örök béke feltételeiről. Bár ez az esszé részben már megelőlegezi Az örök békéről szóló, bő tíz évvel később keletkezett szöveg főbb gondolatait (Kant itt is a köztársasági kormányzatot és a „népszövetség” létrehozását tekinti a béke feltételeinek), ugyanakkor különbözik is tőle, mert Kant itt a történelem „rendszerének” egy általános koncepcióját is kidolgozza. A második részben tehát azt vizsgáltam meg, hogy a történelemnek ez a víziója milyen reményeket hordoz az örök béke tekintetében. A következtetésem az, hogy Kantnak ez az esszéje nem annyira válaszokhoz, inkább kérdésekhez vezet el minket, s hogy az ezekre a kérdésekre adható minden válasz egyformán nyugtalanító lesz.

Actions (login required)

Edit Item