UV-besugárzással kezelt Tenebrio molitor L. (Coleoptera) lárvák agykomplexének hisztológiai vizsgálata

Konok, István (1958) UV-besugárzással kezelt Tenebrio molitor L. (Coleoptera) lárvák agykomplexének hisztológiai vizsgálata. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 25. pp. 47-55. ISSN 0365-3005

Preview

Text 49_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_25.pdf Download (7MB) | Preview

Abstract

Az UV-sugárzás vedlést és bábozódást befolyásoló hatását vizsgálva, a kezelt állatok agykomplexét, mint elsőrendű vedlési és báhozódási hormoncentrumot tettük szövettani vizsgálat tárgyává. Az agykomplex anatómiai elhelyezkedése a Tenebrio molitor lárvákban olyan módosulásban található, hogy a cerebrális ganglion és a nyelőcső között húzódik a corpora cardiaca, mely rátapad a nervus recurrens oldalára és a ganglion hypocerebralera, másik része pedig lehúzódik a garat két oldalán, s a corpora allataban végződik. A corpora cardiaca az agyon kívül (nervi corporis cardiaci) egy másik idegpár közvetítésével kapcsolatban van az agy mögött, a két hemiszférával szoros összeköttetésben álló zsírtest szövetével. Az UV-fénnyel besugárzott és a nem kezelt állatoknál egyaránt a cerebrális ganglionban négyféle sejttípust lehetett felismerni. A közönséges neurocitákon kívül az A-típusú szekréciós sejtek (szürkéskékre festődő kolloid tartalommal) a pars intercerebralisban jelennek meg. A B-típusú sejtek, melyek floxinofil szemcséket tartalmaznak, laterális és ventromediális elhelyezkedésűek. Ezeken kívül a perifériális zónában, a perineurium közelében nagy sejtmagvú sejtek (C-típus) voltak találhatók nagyobb számban (12-16). Az Aés B-típusú sejtek jóval kisebb számban (4-6) s ugyancsak mindig meghatározott elhelyezkedésben mutatkoztak. A két csoport, a besugárzott és a be nem sugárzott állatok között a leglényegesebb különbség abban mutatkozott, hogy az UV-fénnyel kezelt lárvák agyának meghatározott részein, a dorzális, ventrális és ventrolaterális területeken, közvetlenül a perineurium alatt, s magában a perineuriumban is floxinofil, nagyméretű (10-12 µ) kolloidszemcsék tömeges felhalmozódása volt megfigyelhető. A szemcsék eredete eddig még nem tisztázott, de nagyon valószínű, hogy a C-típusú sejtekre vezethető vissza, mert mindig ezeknek közvetlen közelében voltak találhatók. Szekréciós fázisban levő C-típusú sejteket eddig még nem sikerült bizonyossággal kimutatni. A pirosra festődött szemcsék vándorlása nyomonkövethető volt a nervi corporis cardiacin keresztül a corpora cardiacaba, ahol kisebb mértékben ugyancsak felhalmozódtak. A be nem sugárzott állatok agyában egy esetben sem sikerült megtalálni ezeket a kolloidszemcséket, ellenben a zsírtest szövetében felhalmozódásuk megfigyelhető volt. A corpora allata a két csoportnál nem mutatott különbséget, szekrétum nem volt kimutatható a sejtekben.

Actions (login required)

Edit Item