Kísérletek a kémiaórán: múlt, jelen, jövő

Tóth Ugyonka, Helga (2024) Kísérletek a kémiaórán: múlt, jelen, jövő. Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio paedagogica, 45. pp. 229-237. ISSN 26309742

Preview

Text 4_4_Tóth Ugyonka Helga.pdf - Published Version Download (601kB) | Preview

Abstract

Melyik az egészségesebb, a vaj vagy a margarin? Eltűnt, mint a kámfor – szoktuk mondani –, de mégis mi az a kámfor, és hová tűnik? Egy mérgező gáznak lehet jó illata? Vajon ha összeöntöm a hipót és a sósavat, jobban fog csillogni a mosdókagyló? A hétköznapi életben számtalanszor találkozunk ilyen és hasonló kérdésekkel. A kémia életünk szinte minden szegmensében jelen van, ennek ellenére a tanulók többsége tőle távol állónak, haszontalannak és nehéznek érzi ezt a tantárgyat, ami által immár több mint ötven éve rendületlenül őrzi helyét a tanulói attitűdlisták utolsó helyezettjei között. (Ballér, 1973; Csapó, 2000; Takács, 2001) A laikusok között gyakori az a tévhit, hogy a kémiát azért nem szeretik a tanulók, mert a tanárok nem kísérleteznek eleget a tanórákon. (Tóth, 2019) Bár az állításnak van igazságtartalma, a kérdés ennél jóval összetettebb. Számos kutatás tanúsítja, hogy önmagában a kísérletek elvégzése nem garantálja az attitűd pozitív irányba történő elmozdulását. (Tóth–Bodnár, 2004; Hofstein, 2004) A továbbiakban kémiai kísérletekkel kapcsolatban az alábbi témakörökre fókuszálunk: • A „cselekedtető kémiaoktatás”, történeti áttekintés • A kompetenciafejlesztésre alkalmas kémia kísérletek jellemzői és értékelési lehetőségei • A tanórai kísérletek új lehetőségei

Actions (login required)

Edit Item