Alapanyagcsere mérések házi- és üregi nyulakon valamint azok hibridjein

Csík, Lajos (1957) Alapanyagcsere mérések házi- és üregi nyulakon valamint azok hibridjein. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 24. pp. 30-10. ISSN 0365-3005

Preview

Text 5_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_24.pdf Download (5MB) | Preview

Abstract

1. Magyar parlagi, tihanyi oroszos, angóra és bécsikék házi fajtájú nyulakon és üregi nyulakon végzett O₂-fogyasztási mérések azt az eredményt adták, hogy a házi nyulak alapanyagcseréje kisebb, mint az üregi nyúlé. Tehát a közvetlen mérések is azt mutatják, hogy a domesztikácíó alatt változás lépett fel ebben a jellegben is. 2. A házi fajták értékeit egymásközt összehasonlítva azt találtam, hogy az angórák kivételével összhangban állnak az adatok azzal az ismert ténnyel, hogy a nagyobb testű állatok alapanyagcseréje általában kisebb, mint a kistestű állatoké. Az angórák alapanyagcseréje általában alacsonyabb értékű, mint a hasonló testnagyságú más házi fajtáké. Ez valószínűleg idegrendszeri, vagy hormonális tényezők eredménye. 3. Üregi és házi nyulak keresztezéséből született hibrid nyulak alapanyagcseréje a szülők értékei közé esik ugyan, mégsem lehet egyszerűen intermediaer állásról beszélni, mert a hibridek értékei az üregiekétől statisztikailag biztosan különböznek, míg a háziakétól nem. Tekintve, hogy a hibridek a háziakkal azonos körülmények között nőttek fel, ez arra utal, hogy a genotipikus tényezők mellett a környezethatásoknak is jelentős szerepük van abban, hogy egy állatnak vagy embernek milyen lesz az alapanyagcseréje.

Actions (login required)

Edit Item