Az Aszófői Séd mikrovegetációja I. Algák. (Kovamoszatok kivételével)

Kol, Erzsébet (1957) Az Aszófői Séd mikrovegetációja I. Algák. (Kovamoszatok kivételével). A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 24. pp. 103-130. ISSN 0365-3005

Preview

Text 107_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_24.pdf Download (23MB) | Preview

Abstract

1. Az Aszófői Séd (patak) változatos területen folyik keresztül és ez teszi a patak mikronövényzetét algológiai tekintetben annyira értékessé és érdekessé. A különböző ökológiai jellegű szakaszok kialakulását elsősorban a terület változatos geológiai és morfológiai jellege, a víz dinamikájának változatossága hozza létre, még több más tényezővel együtt. A patak alga vegetáció ja aránylag gazdagnak mondható, az algatársulást alkotó 92 algafaj a következő rendszertani csoportokba tartozik : Cyanophyta 47, Chlorophyta 39, Xanthophyta 2, Rhodophyta 4. 2. A patak néhány jellemző növényének elterjedését a mellékelt térképvázlaton mutatom be (1. ábra). A patak algatársulásában számos olyan algafaj van, amely minden hasonló ökológiai jellegű és szaprobionta fokozatú területen előfordul és a Pécsely-patakban, sőt a Balatonban is megtalálható (1. táblázat). 3. A patak 3 különböző részletének a felső, középső és alsó szakasz algatársulását feltüntető algadiagrammákon (2.ábra 3-5.diagr.) jól látható annak különbsége. Míg a felső szakaszon (1-3) sok a Chlorophyta, több a Rhodophyta, aránylag a Xanthophyta is - források és a forrás-csermelyekben és a környező forrás-lápokban - mint a többi szakaszokon, addig a középső szakaszban a Cyanophyták dominálnak (II. tábla, 2. kép) és a Chara tömegvegetáció, a Rhodophyta és Xanthophyta lényegesen kevesebb, bár még mindig több, mint az alsó szakaszon. A patak alsó szakaszán Rhodophytát már alig találunk, Xanthophyták eltűnnek (a víz szennyezettsége miatt), sok a Cyanophyta. 4. A források jellemző növényei Batrachospermum, Chantransia, Chaetophora fajok és ezek mellett a flora hidropetrika tagjai és a források belsejét bélelő kocsonyás algatömeget alkotó algatársulás (1. táblázat). A források alga vegetációjának alkotásában összesen 38 algafaj vesz részt. 5. Csak a patak felső szakaszában, aLázár-kút alatt találkozunk Vaucheria tufával, amelyet V. de baryana és V. woroniniana alkotnak. A patak különböző szakaszainak alga vegetáció ja közti különbség a 2. ábra 3-5. diagr. algadiagrammán jól látható. 6. A patak legérdekesebb részlete a középső szakasz, a Sötétrét (11. tábla, 1-3. kép) kristálytiszta vizű kis forrásai (4), a forrás-csermelyek (5), a forrásláp vasbaktérium tömegvegetációja, amelyet 4 különböző vasbaktérium faj alkot (táblázat). 7. A Sötétrét alatt levő Microcystis és Chara tömegvegetációhoz hasonló jelenséget az irodalomban nem találtam. Microcystis flos-aquae és M. nmrginata éretlen almazöld színű kásaszerű tömege fedi a patak iszapját 50-100 m hosszúságban (6). Hozzá közvetlenül csatlakozik a Chara hispida hasonló terjedelmű tömegvegetáció, mely zátonyszerűen eltorlaszolja a patakot (7), meglassítja a víz mozgását és a felette levő Microcystis tömegvegetációjának biztosítja tartós fennmaradását. Ezen patak másik igen érdekes területe a Katona fürdő (11), ahol Cladophora glomerata és Batrachospermum tömegvegetáció lepi el időnként a patak köveit és fahasábjait. 8. A patak alsó szakaszán Aszófő falu közelsége rányomja bélyegét a patak jellegére. A víz szennyezettsége az algavegetáció összetételén is meglátszik. Gyakran találkozunk Oscillatoria splendida-val (13). 9. A patak algái között a legtöbb a mederhez rögzült faj, a flora hidropetrika algatársulását a forrástól végig megtaláljuk egészen a torkolatig (15), csupán az algatársulás összetétele változik a biotóp jellegének megváltozása szerint (táblázat). A patak legtöbb algafaja folyóvízi jellegű, csak a Microcystis és Chara tömegvegetációs területen és a patak egyes csendesebb szakaszán találkozunk több állóvízi plankton-szervezettel (táblázat). 10. A patak mikronövényzetének több tagja a Pécsely-patakkal közös. Azonban az Aszófői Séd mikrovegetációja a Pécsely-patakétól erősen különbözik, míg a Pécsely-patakban egy meszes vizű patak jellegzetes algaflóráját találjuk, addig az Aszófői Sédben csak itt-ott tűnik fel egy-egy mészkedvelő alga, Lyngbya martensiana, Chara hispida, Schizothrix calcicola, mésztufát képző Vaucheria de baryana vagy mészinkrusztációt alkotó algafaj Lyngbya martensiana v. calcarea és Schizothrix fasciculata. 11. Mind a források, mind a patakok algafajai között a legtöbb a β-mezoszaprób jellegű, kevés az oligoszaprób és az a mezoszaprób, poliszaprób pedig egyáltalán nincsen. így a patakban élő algafajok alapján a patak β-mezoszaprób jellegűnek mondható. A források algatársulásában 55% β-mezoszaprób, 15% oligoszaprób, 8% a-mezoszaprób és 22% α-β-mezoszaprób alga, a patak algatársulásában pedig 40% β-mezoszaprób, 8% oligo, 15% α-mezoszaprób és 20% α-β-mezoszaprobionta algafajt találtam.

Actions (login required)

Edit Item