Kísérletek növényi katalázzal I. Módszertani kérdések

Felföldy, Lajos and F. Kalkó, Zsuzsa (1957) Kísérletek növényi katalázzal I. Módszertani kérdések. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 24. pp. 297-309. ISSN 0365-3005

Preview

Text 313_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_24.pdf Download (9MB) | Preview

Abstract

Növényi szövethomogenizátumban végzett kataláz-meghatározási módszer- néhány elvi és gyakorlati kérdését tárgyaltuk irodalmi adatok és saját tapasztalataink felhasználásával, megállapítva, hogy 1. Különösen savanyú sejtnedvű növényekben a homogenizálást feltétlenül optimális pH-jú pufferhen (tapasztalataink szerint legjobban a pH 7,4 foszfát pufferben) kell végeznünk. A sejtnedv in vivo semlegesítése 0,1 n ammóniával mindig a legnagyobb aktivitás mérését eredményezi, de a nem túl savas szövetekben eltekinthetünk tőle. Vízben nem szabad homogenizálni és rossz tapasztalataink voltak a CaCO₃-os eldörzsöléssel is. 2. Az irodalmi adatokkal megegyezően azt találtuk, hogy mind a szubsztrátum, mind az alapszuszpenzió nagy hígításban ad jó eredményt. A kedvező szubsztrátum koncentrációt grafikus módszerrel munka közben ellenőrizhetjük. 3. Részletesen ismertettük az általunk használt módszert. 4. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a kataláz-aktivitás kifejezésére használt H₂O₂ fogyasztás és a reakció sebességi állandó értékei a különböző természetű kezelések hatására nem egyértelműen változnak.

Actions (login required)

Edit Item