Kísérleti eredmények a mezei juhar (Acer campestre L.) szaporításával kapcsolatban

Tóth, László (1957) Kísérleti eredmények a mezei juhar (Acer campestre L.) szaporításával kapcsolatban. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 24. pp. 345-353. ISSN 0365-3005

Preview

Text 361_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_24.pdf Download (6MB) | Preview

Abstract

1. Erdészeti és kertészeti szakembereknek az a felfogása, hogy a mezei juharnak (Acer campestre L.) nehezen csírázó magja van. Vizsgálataink ezzel szemben azt bizonyítják, hogy a rossz csírázásnak az az oka, hogy a mezei juhar terméseinek több mint 50 %-a vagy magot nem tartalmazó üres terméshéj, vagy rovar, ill. gombakártevők által elpusztított termés. 2. Az a tény, hogy sikerült olyan mezei juhar egyedet találni, amelynél a fertilis magok %-os aránya a környezetében levő fákkal szemben kiemelkedő, arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemes lenne ezeket a jótermő egyedeket továbbszaporítás céljára kijelölni. 3. Megvizsgáltuk három juhar fajnak (Acer campestre, A. platanoides A. pseudoplatanus) a sztratifikáció alatti kataláz változását. A három faj között különbséget kimutatni nem tudtunk. 4. Vizsgáltuk továbbá a juhar magoncok különböző- testrészeinek kataláz tartalmát és megállapítottuk, hogy a legtöbb katalázt a sziklevél, legkevesebbet pedig a hypokotil tartalmazta. 5. Gyökereztető vizsgálatainkból kitűnt, hogy a mezei juhar félfás dugványa gyökeresíthető meg legjobb eredménnyel. Az általunk alkalmazott növekedés-serkentő anyagok közül az α-naftilecetsavas kezelés adta a legjobb eredményt. A kísérletekből megállapítható volt, hogy a serkentő anyagok helytelen alkalmazása a dugványok rothadását is eredményezheti.

Actions (login required)

Edit Item