Vizsgálatok a paprika sterilitásáról

Kormos, József (1954) Vizsgálatok a paprika sterilitásáról. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 22. pp. 235-252. ISSN 0365-3005

Preview

Text 285_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_22.pdf Download (15MB) | Preview

Abstract

1. A cecei X longum nigrum paprikafajták F₃ nemzedékében olyan félsteril paprikaváltozat jelent meg, amely a hím ivarban teljesen normális, jól csírázó és fertilis pollent ad, a nőivarban steril. A steril magkezdemények atróp jellegűek, integumentum nélkül fejlődnek. A nucellusban egyetlen szubepidermális sejt válik közvetlenül makrospóra anyasejtté. A makrospóraanyasejt magja szinapszisra előkészületet sohasem mutat. A sejtosztódás meiozis helyett mitózissal történik és a kétsejtű állapotban megáll. (1-4. ábra). A makrospórasejtek kezdetben nagyobb sejtmagjuk és tömött, jól festődő plazmájuk révén feltűnnek, később azonban elvesztik e jellemvonásukat és a környező vegetatív sejtektől nem különböztethetők meg. Embriózsák nem képződik, ennek megfelelően a nucellus felszívódása is elmarad. A nősteril paprikának valamennyi, sterilitással kapcsolt jellege (meiozis elmaradása, embriózsák hiánya, integumentum hiánya, atrópia) egy bélyegként, monofaktoriálisan öröklődik. A nősteril paprikák magházába benövő pollentömlők a petesejt nélküli nucellus felé nem mutatnak kemotropizmust, de növekedésük mégis irányított, mert a magház belsejében csak a placenta felé nőnek. 2 . Triploidok utódai között talált aneuploid 26 kromoszómás (5. ábra) paprikákembriózsákjának fejlődése annyira zavart, hogy az osztódás gyakran már a kétmagvú állapotban megáll, ha el is jut a nyolc magig, a sejtek jellemző formájukban nem differenciálódnak (6. ábra). Viselkedésük arra enged következtetni, hogy a pollenképződéshez hasonlóan az embriózsák képződésében is fejlődést szabályozó faktorok hatnak, amelyek az osztódások számát és az embriózsáksejtek differenciálódását irányítják. 3. Aneuploid, triploid és diploid paprikák pollenanyasejtjének meiozisában, a korai diakinezisben, többnyire kromoszóma végek közelében apró szemcsék jelentkeznek. A magburok és a nukleolus feloldása után következő osztódások közben is láthatók a plazmában szétszóródva (7. ábra ). Más növények prenukleáris szemcséitől (Resende) főleg abban különböznek hogy a prenukleáris szemcsék a telofázisban vagy az anafázisban képződnek, ezek viszont már a diakinezisben megjelennek. 4. A »159« paradicsomalakú és több apró termésű paprikafajta kombinációjának F, nemzedékében a hajtásrendszer fejlődésében késedelem és egyedenkint változó fejlődési zavarok mutatkoznak. Az F₁ nemzedék ezért kiegyenlítetlen. A működő vegetációs kúp és lomblevél nélkül csak szikleveles egyedektől a normális hajtásrendszerűekig minden átmeneti forma megtalálható (8. ábra.) A reciprok keresztezések minőségileg nem mutatnak különbséget, a rendellenes és a szembeötlő változást nem szenvedő ivadékok aránya azonban nagyobb akkor, ha a »159« paradicsomalakú paprikát anyanövényül használjuk, (2,7 : 1,2 : 1) mintha pollentadóként alkalmazzuk (1,8 : 1 1,5 : 1). A rendellenesen fejlődő növények hajtásrendszere később többé-kevésbél normalizálódik, öntermékenyítésből csíraképes magot érlelnek. F₂-ben a hajtásrendszer zavarai tovább öröklődnek, még erősebb zavarok vagy legalább arra irányuló hajlam formájában. Az öröklődő fejlődési zavarok oka nyilvánvalóan nem kizárólagosan a két szülőtől származó mag kedvezőtlen kombinációja, még kevésbé egyoldalú plazmatikus hatás, hanem a sejtmag és a plazma diszharmonikus együttműködése, mely elsősorban a vegetációs kúp normális szerveződését gátolja. A további kísérletek munkában vannak.

Actions (login required)

Edit Item