Összehasonlító szövettani és élettani vizsgálatok házi és üregi nyúlon. 3. Haemoglobin vizsgálatok nyúlfajtákon

Csík, Lajos and Fábián, Gyula (1951) Összehasonlító szövettani és élettani vizsgálatok házi és üregi nyúlon. 3. Haemoglobin vizsgálatok nyúlfajtákon. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 20. pp. 25-30. ISSN 0365-3005

Preview

Text 25_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_20.pdf Download (3MB) | Preview

Abstract

Már az eddigi eredményeink is kétségtelenül bizonyítják, hogy a hazai üregi nyúl és a tenyésztésünkben levő házi fajták vérének mind a haemoglobin tartalmában, mind a vörösvérsejt számában különbségek vannak. Ilyen arányú különbségeket kb. 20% talált Lange (1919) is, németországi házi fajtákat üregiekkel hasonlítva össze. Tekintetbe véve a haemoglobin élettani jelentőségét és azokat a különbségeket, melyek az üregiek és a vizsgált házi fajtáink között vannak ebben a jellegben, már ezekkel a megállapításokkal is támpontunk van arra, hogy a házi fajták javítására miért használtak fel a tenyésztők vérfelfrissítés céljából üregieket. Az üregiekkel való keresztezés ugyanis csak emelheti a magasabb haemoglobin tartalommal összefüggő vitalitás-növekedést. Ez javíthatja az egyes fajtákat még abban az esetben is, ha az üregiek és házi fajták közötti keresztezésből például a testsúlyra intermediér típusú állatok születnek. A testsúlyt ugyanis módjában áll a tenyésztőnek megfelelő ismert tenyésztői eljárásokkal felemelni (kisebb alomszám, táplálék, szelekció stb.). Házi fajták haemoglobin és vörösvérsejt számában egyes külföldi kutatók (Casey 1934, Alperovich 1936) különbségeket találtak. Hazai fajtákat Janisch (1928) vizsgált, aki vizsgálataiból azt a következtetést vonta le. hogy «faj, kor és nemi érés nincs befolyással a vörösvérsejtek számára». Mi sem látunk az általunk vizsgált fajták adatai között nagyobb különbségeket. Ebben a kérdésben mégis csak akkor kívánunk állást foglalni, ha fajtánként, illetve vonalanként lesz annyi saját tenyésztésű nyúlunk, hogy azok levizsgálásából statisztikailag kiértékelhető számban lesznek adataink. Az a tény, hogy a házi fajtákban kevesebb a haemoglobin, illetőleg vörösvérsejt, mint az üregiekben, már ilyen sztatikus megállapításban is bizonvítja, hogy itt domesztikációs jelenséggel állunk szemben, amint arra már Lange is rámutatott ilyen vizsgálatok alapján. Mi azonban nem álltunk meg ilyen helyzetmegállapításból történő messzemenő következtetésnél, hanem havonkénti meghatározással, a jelenség dinamikus lefolyásának megfigyelésével kívánjuk eldönteni, vájjon leszáll-e az üregi nyúl vérének maga sabb haemoglobin tartalma a háziaké szintjére?. Így derül ki ugyanis, hogy a ketrecben való tartás, ami a szabadban való mozgás lehetőségében akadályozza az állatokat, továbbá a háziakkal való azonos táplálkozás következtében magukban a befogott üregiekben leszáll-e már a haemoglobin szint a háziak szintjére, vagy csak az utódaikban. Ez a kérdés ugyanis a vérfelfrissítő hatás szempontjából fontos jelentőségű. Két állat nyolc-kilenc hónapja, a többi mintegy öt hónapja él a háziakkal azonos körülmények között és adataink azt mutatják, hogy ezalatt az idő alatt vérük haemoglobin tartalma nem esett le a háziak szintjére. Ez már támpont arra, hogy keresztezéseknél sem vész el nyomtalanul az az előnyös hatás, amit a magasabb haemoglobin jelent.

Actions (login required)

Edit Item