A digitális munkahely jogi és nem jogi kihívásai

Mélypataki, Gábor and Solymosi-Szekeres, Bernadett (2024) A digitális munkahely jogi és nem jogi kihívásai. KÖZIGAZGATÁSTUDOMÁNY : SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT, 4 (1). pp. 92-116. ISSN 2786-1910

Preview

Text KT_04_01_Melypataki_Solymosi-Szekeres.pdf Available under License Creative Commons Attribution. Download (577kB) | Preview

Abstract

A digitális munkahely egy fogalmi evolúció eredménye, és számos kihívást rejteget magában, amelyek több szempontból érintik a munkajogot. Ilyen kihívás a távmunka és a home office kérdése, ám a kihívások közül több is elsőre nem feltétlenül tűnik (munka)jogi természetűnek, mint a quiet quitting. A tanulmányunkban olyan forrásokat is feldolgozunk, mely a digitális munkahely egyes korszakait értelmezik. Ezekből rajzolódik ki a fogalmi evolúció. Az említett fogalmakat szükséges a munkajog szemüvegén keresztül is vizsgálni, mivel azokhoz számos munkajogi jellegű szankció kapcsolható. A tanulmány ennek megfelelően a munkahelyek dematerializálódására épít, amely különösen problémás lehet egy bizalmi jogviszonyban, illetve több szinten összefügg a generációk közötti különbségekkel. Bemutatásra kerül több különböző fogalmi megközelítés, dogmatikai kérdések vizsgálata, illetve a hajsza-kultúra és az arra reagáló munkavállalók változó attitűdje, analizálva a problémák jogi és nem jogi keresztmetszeteit, mindezt a munkajog szemszögéből. A jogi kérdések vizsgálata azonban igényli több olyan előkérdés megválaszolását, melyek nélkül a jogi összefüggések is sokkal nehezebben lehetnének értelmezhetők. A kutatásunk során végig holisztikus keretrendszerben vizsgáltuk az összefüggéseket. Ennek oka a téma komplexitása és az, hogy talán így láttatható a legjobban, hogyan kerül ki a digitális munkahely szabályozási igénye a nemzeti jogalkotás terepéről minimum uniós szintre, de akár nemzetközi szintekre is. The digital workplace is the result of a conceptual evolution and poses a number of challenges that affect labour law in many ways. Such challenges include teleworking and the home office, but several of these challenges may not seem to be of a (labour) law nature at first sight, such as quiet quitting. In our paper we also discuss sources that interpret the digital workplace in different eras. From these, we draw out the conceptual evolution. It is also necessary to look at these concepts through the lens of labour law, as they can be associated with a number of sanctions of a labour law nature. Accordingly, the paper builds on the dematerialisation of the workplace, which can be particularly problematic in a fiduciary relationship and is linked to intergenerational differences at several levels. A number of different conceptual approaches, an examination of doctrinal issues and the changing attitudes of the hustle culture and the employees who respond to it are presented, analysing the legal and non-legal cross-section of the problems, all from an employment law perspective. However, examining legal issues requires answering a number of preliminary questions without which the legal context would be much more difficult to interpret. Throughout our research, we have examined the context within a holistic framework. This is because of the complexity of the subject and because it is perhaps the best way to see how the regulatory needs of the digital workplace are being translated from the national legislative arena to at least EU level, but also to international levels.

Actions (login required)

Edit Item