A hansági tőzegbánya-tavak madártani jellemzése és természetvédelmi szempontú értékelése = Ornithological Characterization and Evaluation from a Nature Conservation Point of View Peat Mine Lakes in the Hanság

Tatai, Sándor and Faragó, Sándor and Pellinger, Attila (2023) A hansági tőzegbánya-tavak madártani jellemzése és természetvédelmi szempontú értékelése = Ornithological Characterization and Evaluation from a Nature Conservation Point of View Peat Mine Lakes in the Hanság. MAGYAR VÍZIVAD KÖZLEMÉNYEK = HUNGARIAN WATERFOWL PUBLICATIONS, 37. pp. 135-191. ISSN 1416-1389 (nyomtatott); 1419-6107 (elektronikus)

Preview

Text magyar-vizivad-kozlemenyek-2023-37-135-191.pdf Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (3MB) | Preview

Abstract

A földtörténeti Negyedkorban a Pannóniai beltó maradványaként óriási lefolyástalan terület alakult ki a mai Fertő-Hanság medencében, amit szervesanyagban gazdag mocsári- és lápi életközösségek borítottak. A medence hansági részében ideálisak voltak a tőzegképződés feltételei, így itt nagy területen alakultak ki tőzegképző síklápok. Hasonlóan az Európában tapasztalható folyamatokhoz, a lecsapolások következtében a lápi vizek alatt évezredek során kialakult tőzegvagyon jelentős része a XX. század második felére a Hanságban is megsemmisült, a lápterület élővilágával együtt. A tőzegvagyon azon részét, amely nem pusztult el a kedvezőtlen hidrológiai változások miatt, már régóta próbálja hasznosítani az emberiség. A XX. század közepére a tőzegkitermelés is ipari méreteket öltött, ami nagy területeken hagy maga után kimélyült térszíntű bányagödröket. A Hanság térségében Kónyban 1953-1984 között folyt a tőzegbányászat, a Király-tónál 1954-ben, a Hosszúdombi-bányában (Fövenyes-tó) 1987-ben kezdődött meg a bányászat, mindegyik területen sekély felszíni fejtéssel, kotrásos technológiával, részleges víztelenítés mellett. A Király-tónál napjainkban is folyik a bányászat, a Hosszúdombi-bánya természetvédelmi korlátozás miatt jelenleg nem rendelkezik érvényes bánya műszaki üzemi tervvel. A felhagyott területeken megfelelő vízellátottság és a területek extenzív utóhasznosítása esetén gyorsan beindulnak a másodlagos szukcessziós folyamatok, újra indul a lápképződés. Munkánkban bemutatjuk az előző bekezdésben vázolt folyamatokat, valamint a hansági – fent megnevezett – tőzegbánya-tavak (1. térkép) madárvilágának ismertetésén keresztül értékeljük a különböző fejlődési stádiumban lévő új lápi élőhelyek természetvédelmi jelentőségét. A madártani jellemzéshez rendszeres terepi adatgyűjtést végeztünk két és fél éven keresztül, valamint a rendelkezésre álló irodalmi adatokat is feldolgoztuk. Ornithological characterization and evaluation from a nature conservation point of view peat mine lakes in the Hanság. The Hanság basin, which is situated in the north-west corner of Hungary, was a huge moorland in connection with Lake Fertő until the end of the 18th century, when planned drainage has started. Peat mining, which has long been presented in the region, is on the one hand destroys the flora and fauna of the mine area, but on the other hand it gives opportunity to restart the mire succession methods. Writing this paper we have examined the new habitat creating effects of peat mining according to ornithological literature and the results of our own field-works. It has been proved that peat mining generated secondary wetlands have a considerable conservation value if during after-utilization they get adequate water coverage and we let the natural habitat regeneration methods work.

Actions (login required)

Edit Item