Többszintű, hálózati kormányzás a magyar terület- és vidékpolitikában

Bálint, Csaba and Gaál, Márta and Mozsgai, Katalin and Magócs, Krisztina (2024) Többszintű, hálózati kormányzás a magyar terület- és vidékpolitikában. GAZDÁLKODÁS, 68 (2). pp. 139-167. ISSN 0046-5518

Preview

Text Gazdalkodas_2024_2_3_351-Kormanyzas.pdf Download (522kB) | Preview

Abstract

A regionális és helyi intézmények és érdekeltek döntéshozatali folyamatokban való szerepvállalása alapvető fontosságú annak érdekében, hogy az uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű szakpolitikák kellően koherensek legyenek a vidéki kihívások kezelésében és a vidéki közösségek igényeinek kielégítésében. A koherens vidékpolitikák kialakításához nélkülözhetetlen az olyan többszintű kormányzási struktúrák kialakítása, amelyek a regionális és helyi tudásra építenek, és ezt beépítik a politikaalkotásba. A vidékpolitika fejlesztéséhez tehát olyan kormányzási megközelítésekre van szükség, amelyek az intézmények és az érdekeltek közötti nyílt párbeszédre, valamint a polgárok részvételére épülnek. A SHERPA (Vidékpolitikai hálózatok kialakítása) H2020 projekt nemzetközi partnerségének tagjaként az Agrárközgazdasági Intézet a tudomány-szakpolitika-társadalom (multiaktor) platform résztvevőinek közreműködésével vizsgálta a vidékpolitikai többszintű és hálózati kormányzás magyarországi helyzetét és lehetőségeit. A feladatra szerveződött szakértői közösség cikkünkben részletezett főbb megállapításai és javaslatai a következőképpen foglalhatók össze: Magyarországon az Alaptörvény és más jogszabályok jelölik ki a helyi és térségi közügyek gyakorlására szolgáló intézményeket és kompetenciáikat. Általánosságban jellemző azonban a központi kormányzat és szervezeteinek dominanciája az irányításban és a fejlesztéspolitikában. Hiányzik az egyes területi szintek között a többszintű kormányzás megfelelő működéséhez szükséges kompetenciák megosztása, valamint az együttműködés mechanizmusai. Nincs integrált vidékpolitika, és a nevében vidékfejlesztési politika is erősen mezőgazdasági fókuszú (igazodva az uniós vidékfejlesztési politika agrárpolitikának való alárendeltségéhez). Ami a többszintű területi kormányzás szintjeit illeti, a települési önkormányzati szint amellett, hogy általában véve korlátozott erőforrásokkal és önállósággal rendelkezik (különösen a vidéki kistelepüléseken), a gyakorlatban nem képezi részét a fejlesztéspolitika többszintű kormányzási struktúrájának. A középszintű területi kormányzás intézményei (vármegyei önkormányzatok, területfejlesztési társulások) valós fejlesztéspolitikai súlya mérsékelt. A mikrotérségi (járási) és a régiós szinteknek nincs fejlesztéspolitikai relevanciája (képviselete és funkciója). Az országos vidéki lefedettséggel rendelkező LEADER-akciócsoportok – amelyek a többszintű fejlesztéspolitikai intézményrendszer legalsó, településekhez legközelebb álló szintjén működnek – erősen függenek a központi finanszírozástól, és kitettek a végrehajtás bürokratizmusának. A közösségi szinten irányított helyi fejlesztési (CLLD) megközelítés nem valósul meg a városok és „vidékük” integrált fejlesztésében. Az összehangolt együttműködés és az alulról jövő kezdeményezéseket figyelembe vevő térségi iránymutatások hiánya gyakran elszigetelt fejlesztésekhez és indokolatlan párhuzamosságokhoz vezet. A többszintű kormányzás eredményességének alapfeltételét jelentő lakossági részvétel és együttműködés alacsony szintű (a COVID-járvány és az energiaválság még inkább visszavetette a polgárok aktivitását és a közösségi életet), általános az ismeret- és bizalomhiány. Ugyanakkor léteznek olyan aktív szervezetek, hálózatok és informális közösségek, a helyi érdekűektől az országos hatókörűekig, amelyek már hosszú ideje működnek, és számos jó példával szolgálnak. A közösségeknek jó vezetésre, motiváló személyiségekre („helyi hősökre”) van szükségük és a résztvevők belső motivációjából kell építkezniük. A kutatás alapján javasolt az Európai Unió kormányzásra vonatkozó iránymutatásainak követése és betartása az intézmények és hatásköreik kialakításában, valamint a fejlesztési és politikaalkotási folyamatokban. Alapvető fontosságú a köz-, a magán- és civil szféra részvételén alapuló (governance típusú) helyi/térségi együttműködések, valamint a középszintű kormányzás megerősítése, fejlesztési jogosítványaik és mozgásterük növelésével. Hasonlóképp szükség van a LEADER-közösségek hálózat- és kapacitásépítési tevékenységeinek, valamint a társadalom szélesebb körű bevonására irányuló készségeinek előmozdítására. Összességében fejleszteni szükséges a (bizalomra épülő) együttműködés, a partnerség és a társadalmi részvétel kultúráját és eszközeit a politikaalkotás minden szintjén. A fenti kérdéskörökkel kapcsolatos ismeretek bővítéséhez intenzívebb és kiterjedtebb kutatásra van szükség.

Actions (login required)

Edit Item