A szervre lokalizált nagyon alacsony, alacsony-,illetve kedvező prognosztikájú közepes kockázati besorolású prosztata adenokarcinóma aktív surveillance (AS) kezelési lehetőségeink tapasztalatai a PTE KK Urológiai Klinika beteganyaga alapján = Experiences of active surveillance (AS) treatment for organ confined prostate adenocarcinoma with very low, low or favourable intermediate risk patients based on the material of the PTE KK Urology Clinic

Belák, Mátyás and Cserjési, Zoé and Damásdi, Miklós and Szántó, Árpád (2024) A szervre lokalizált nagyon alacsony, alacsony-,illetve kedvező prognosztikájú közepes kockázati besorolású prosztata adenokarcinóma aktív surveillance (AS) kezelési lehetőségeink tapasztalatai a PTE KK Urológiai Klinika beteganyaga alapján = Experiences of active surveillance (AS) treatment for organ confined prostate adenocarcinoma with very low, low or favourable intermediate risk patients based on the material of the PTE KK Urology Clinic. MAGYAR UROLÓGIA, 2024 (2). pp. 85-89. ISSN 0864-8921

Preview

Text MU_2024_02_belak.pdf - Published Version Download (168kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A vizsgálati anyagban elsősorban az alacsony kockázatú, illetve a közepes, de kedvező prognosztikájú szervre lokalizált prosztatadaganattal rendelkező betegek adatait vizsgáltuk. Klinikai vizsgálatunk döntően arra fókuszált, hogy a megfelelő paraméterekkel rendelkező betegek esetén a kezelőorvos, illetve betege milyen gyakorisággal választotta az AS-kezelést, illetve a beteg követése során milyen változók mellett döntött az AS felfüggesztése, illetve aktív terápia megkezdése mellett. Betegek és módszer: A Pécsi Tudományegyetem Urológiai Klinikáján a 2015. január és 2020 decembere között elvégzett prosztatabiopsziás beteganyagból összesen 809 pozitív, malignus szövettani mintázatot adó eset igazolódott. A klinikai vizsgálatba történt betegbeválogatás a 2021-ben hatályos EAU urológiai irányelvei alapján történt. A 6 éves vizsgálati időintervallum alatt a 809 pozitív beteg mintából összesen 54 beteg felelt meg az AS feltételeinek. Az AS-kezelésbe beválogatott 54 beteg átlagéletkora 68 év (52–83), átlag induló PSA-értéke 6,28 ng/ml (0,9–17,7), átlag PSAD-értéke 0,16 ng/ml/cm3 (0,03–0,27) voltak, illetve 45 beteg ISUP1, 9 beteg ISUP2 kórszövettani grádussal rendelkezett. A beválogatott 54 betegből 24 beteg progrediált (40%) a vizsgálat időintervallum alatt, az átlag követési idő 43 hónap (12–79), míg a progresszióig eltelt átlag idő 27 hónap (12–48) volt. Eredmények: Az AS-kezelésből történő kiléptetéskor a betegek átlag PSA-értéke 7,8 ng/ml (1,1–12,1), átlag PSAD-értéke 0,175 ng/ml/cm3 (0,022–0,291) volt. A betegek utánkövetése során, csak 48%-nál (26/54) volt egyidejűleg a követés része a PSA, képalkotó vizsgálat, illetve kontroll biopszia. A kiléptetés oka az esetek 46%-ában (11/24) önmagában a biokémiai progresszió, 46%-ában hisztológiai progresszió (11/24), 8%-ában (2/24) pedig képalkotó progresszió volt. Az AS-ből történt kiléptetést követően a betegek 8,3%-a (2/24) mono-ADT, 66,6%-a (16/24) ADT és sugárterápia, 25%-a (6/24) radikális prostatectomia ellátásban részesült. A munkacsoportunk által elvégzett retrospektív klinikai vizsgálat eredményeinek feldolgozása során az irodalmi adatoknál kissé magasabb progressziós értékeket mértünk. A beválogatás kritériumai megfeleltek a hatályos európai, illetve hazai irányelveknek, a nyomon követés során azonban a betegek csak 48%-ánál lehetett mind a PSA, radiológiai, illetve szövettani vizsgálatok együttes eredményeit fellelni. A rövid, átlag 43 hónapos után követési idő ugyan elmarad az irodalmi 5-10 éves után követési időktől, de jó látható az a nem kellően megalapozott hazai gyakorlat, hogy a betegek AS-ből történő korai kiléptetése döntően a monitorizált PSA-értékek, és nem a számított PSA-értékek (PSAD, velocitás, PSAdt), radiológiai vizsgálatok (multiparametrikus MRI hiánya), illetve szövettani eredmény birtokában történik. Következtetés: Az irodalmi adatok alapján betegek több mint egyharmada az AS ideje alatt progressziót mutat (biokémiai, radiológiai, szövettani), így az aktív kezelési stratégiák egyikébe sorolódik át. A jelenleg hatályban lévő 2023-as EAU-irányelvek alapján továbbra is kifejezetten heterogén, az AS-betegcsoportba kerülő betegek utánkövetési gyakorlata; annak ellenére, hogy az ajánlások adottak, országonként, területenként eltérő feltételek mentén történik a beválogatás, illetve az aktív kezelésbe történő átsorolás. | Introduction: In our retrospective study, we mainly examined the data of patients with organ confined prostate cancer with very low, low or medium but favourable risk. Our clinical examination mainly focused on the frequency of the attending physician and his patient chose AS treatment in patients with the appropriate parameters, and which variables during the patient’s follow-up led to the decision to suspend AS or start active therapy. Patients and methods: At the Urology Clinic of the University of Pécs, a total of 809 positive cases with a malignant histological patterns were confirmed by the prostate biopsy patient material performed between January 2015 and December 2020. The selection of patients for the clinical trial was based on the urological guidelines of the EAU effective in 2021. During the 6-year study period, a total of 54 patients from the 809 positive patient samples met the criteria for AS. The average age of the 54 patients selected for AS treatment was 68 years (52– 83), the average starting PSA value was 6.28 ng/ml (0.9–17.7), the average PSAD value was 0.16 ng/ml/cm3 (0.03–0.27), and 45 patients had ISUP1 and 9 ISUP2 histopathological grades. Out of the 54 selected patients, 24 patients progressed (40%) during the study period, the average follow-up time was 43 months (12–79), while the average time to progression was 27 months (12–48). Results: At the time of withdrawal from AS treatment, the average PSA value of the patients was 7.8 ng/ml (1.1–12.1), the average PSAD value was 0.175 ng/ml/cm3 (0.022–0.291), and during the follow-up of the patients, only 48% (26/54) had PSA, imaging, and control biopsy as part of the follow-up at the same time. After withdrawal from AS, 8,3% (2/24) of patients received mono-ADT, 66.6% (16/24) received ADT and radiotherapy, 25% (6/24) received radical prostatectomy care. During the processing of the results of the retrospective clinical examination carried out by our working group, we measured a slightly higher progression values as the literature data, the selection criteria corresponded to the effective European and domestic guidelines. However, during follow-up, only 48% of patients could find the combined results of PSA, radiological and histological examinations. Although the short follow-up time, after an average of 43 months, falls short of the literary follow-up times of 5-10 years, it seems that the domestic practice is insufficient. The early withdrawal of patients from AS is mainly due to the monitored PSA values, instead the calculated PSA values (PSAD, velocity, PSAdt), radiological examinations (lack of multiparametric MRI), and histological results. Conclusions: Based on literature data, more than a third of patients show progression (biochemical, radiological, histological) during AS, so it is reclassified into one of the active treatment strategies. Based on the currently effective 2023 EAU guidelines, the follow-up practice of patients in the AS patient group is still particularly heterogeneous; despite the fact that the recommendations are given, the selection and reclassification into active treatment takes place according to different conditions in each country and area. In our country, in the region we investigated, the number of AS treatments is still lacking.

Actions (login required)

Edit Item