Még egyszer: mire jó a biográfia? Tanulságok egy paradigma-vita kapcsán

Bögre, Zsuzsanna (2020) Még egyszer: mire jó a biográfia? Tanulságok egy paradigma-vita kapcsán. KULTÚRA ÉS KÖZÖSSÉG, 11 (3). pp. 97-104. ISSN 0133-2597

Preview

Text 09_BC3B6gre_2020_03.pdf - Published Version Download (124kB) | Preview

Abstract

A tanulmányban bemutatom a realista és a narrativista tudományfelfogások közötti különbségeket, egy paradigmatikus vita kapcsán, a biográfia módszer felhasználása szempontjából. Kérdésként vetettem fel, hogy az a kutató, aki biográfia módszerrel kutat, de realista szemléletű, mennyiben kezeli másképp az adatait, mint az, aki narrativista szemlélettel bír? Mire és hogyan használható a tényközlés és az elbeszélés az egyik és a másik paradigmában, ha a módszer ugyanaz (biográfia)? A problémák részletezése után J. P. Ross, belga szociológus véleményét alapul véve megfogalmazom a két paradigma közös pontjait. A szerző szerint a realista és a narrativista álláspontok egyetértenek abban, hogy (1.) az életrajzot társadalmi-kulturális kontextusba kell lehorgonyozni. (2.) Az élettörténeteknek hitelesnek kell lenni. Azonban nem tudhatjuk biztosan, hogy hiteles-e, amit elmondott az alanyunk, vagy sem – el kell döntenünk, hogy mit tekintünk hitelesnek. Ross szerint elfogadható az, ami utal valamire, mint például egy cselekvésre, eseményre, társadalmi valóságra. Ezek alapján fogjuk elhinni a történeteket. (3.) Referencialitás kérdése is közös pontként jelent meg a paradigmák között, ami arra utal, hogy ha egy történet nem tekinthető igaznak, akkor azt szimbolikusan kell felfognunk. (4.) S végül a reflexivitás elve mindkét felfogás számára fontos, amelyet nem nélkülözhet egyetlen kvalitatív kutató sem. Különböző szinteken szólal meg egy történet, illetve különböző nézőpontok találhatók benne. Tudjuk, hogy minél reflexívebb egy történet, annál több kontextus van benne.

Actions (login required)

Edit Item