Pusztai majorok, hobbitanyák, szakszövetkezet : A Szarkás pusztai elit és az elithez köthető létesítmények a 19. és 20. században = Manors, Hobby Farms, Szakszövetkezet : The Elite and their Establishments in Szarkás Puszta in the Nineteenth and Twentieth Centuries

Kimmel, Máté (2024) Pusztai majorok, hobbitanyák, szakszövetkezet : A Szarkás pusztai elit és az elithez köthető létesítmények a 19. és 20. században = Manors, Hobby Farms, Szakszövetkezet : The Elite and their Establishments in Szarkás Puszta in the Nineteenth and Twentieth Centuries. AXIS, 5 (1). pp. 159-171. ISSN 2064-7972

Preview

Text AXIS_2024_1-159-171.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (113kB) | Preview

Abstract

A bemutatni kívánt létesítmények — majorok és hobbitanyák — a saját környezetüket tekintve tulajdonképpen atipikusak, hiszen a dél-alföldi homokra leginkább a falusi-városi szegényeket vonzotta az olcsó földbirtokvásárlás lehetősége. Ennek ellenére ezeken a pusztákon is voltak olyan gazdasági, politikai és/vagy társadalmi vezető személyek, intézmények és kötődő létesítmények, amelyek a szórványos települési viszonyok ellenére is fontos szerepet töltöttek be a környező tanyavilág társadalmában. Ezeket a Kecel és Kiskunhalas közötti Szarkás puszta és szűk környékének bő évszázados történetének bemutatásával ismertetjük. A korszakonként változó elit, valamint az elithez köthető létesítmények leírásán túl a történeti-politikai cezúrák nyomán végbement töréspontokat és kontinuitásokat vesszük sorra az alábbiakban. | This study examines the manors, hobby farms, and the szakszövetkezet cooperative of Szarkás Puszta. Nineteenth and early twentieth-century establishments of the elite — manors of land-owners and the Church, as well as the hobby farms of the urban intelligentsia — are essen- tially atypical in this environment, as the sandy soil of the Southern Great Plain primarily at-tracted the rural and urban poor due to the opportunity for inexpensive land acquisition. The historical transition of the elite and their associated establishments in Szarkás Puszta is exam-ined, with a focus on the roles they played in the social fabric of the scattered “tanya” settle-ment communities. The study explores the impact on the elite of historical and political rup-tures, as well as continuities. After the war, under the communist authorities, a completely new settlement named Imrehegy was established in Szarkás Puszta. Following collectivization in the 1960s, the conventional kolhoz model underwent a transition to the more permissive szakszövetkezet form, prompted by the sandy soil and scattered settlement conditions. The capacity of the szakszövetkezet was, in part, contingent upon the pre-existing economic estab-lishments of the former elite. Notably, the emerging elite within the szakszövetkezet played a pivotal role during the post-socialist era.

Actions (login required)

Edit Item