Az előszállási uradalom majorságai a 20. században = The Operation of the Előszállás Estate in the Twentieth Century

Radák, Kálmán (2024) Az előszállási uradalom majorságai a 20. században = The Operation of the Előszállás Estate in the Twentieth Century. AXIS, 5 (1). pp. 119-134. ISSN 2064-7972

Preview

Text AXIS_2024_1-119-134.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (127kB) | Preview

Abstract

A zirci apátság előszállási uradalma a 19. század közepétől egy folyamatos fejlődésen ment keresztül, mind gazdaságilag, mind társadalmilag. Ennek a legfontosabb szegmense a terület kerületekbe és azok majorságokba történő szervezése. A tudatos fejlődési folyamatnak köszönhetően a 20. század első felére az ország egyik legfejlettebb tőkés gazdaságává fejlődött. Az előszállási uradalom fejlődése egy sikeres korszak a rend és a nagybirtok történetében, mely 1945-ben, a földosztással ért véget. Az előszállási nagybirtok egyik specifikuma abban állt, hogy mindvégig szem előtt kellett tartania, hogy a ciszterci rend fennmaradása, léte, Előszállás jövedelmezőségétől függött. Az első világháború idején érte az első csapás a nagybirtokokat, mikor az alkalmazottak nagy része beállt a magyar hadseregbe katonának. A háborús nyomor hatására növekedett a nagybirtokellenes hangulat, melyet a tanácskormány intézkedései és a Nagyatádi-féle földreform is csak részben orvosoltak. Az új határok között a megmaradt uradalmaknak is fel kellett mérniük lehetőségeiket. Az 1920 utáni gazdaságpolitikai viszonyok pedig nem segítették a magyar mezőgazdaság fejlődését. A kormányzat nem támogatta a mezőgazdasági árutermelést, így a nagybirtokok számára egyetlen járható út maradt: tőkeinvesztációval, technikai átalakítással és termékszerkezet-váltással alkalmazkodni a megváltozott gazdasági körülményekhez. A 20-as évek második felében eladhatatlan mennyiségű termékkészlet halmozódott fel az agráriumban, így a válság által generált nagyarányú áresés csak idő kérdése volt. Az 1938 után nyilvánvalóvá váló világháborús készülődés, a politikai eltolódás megnyitotta Olaszország és Németország piacait az agrárium termékei számára, mely fellendülést hozott. Ez az időszak volt a még létező magyarországi nagybirtokok utolsó jól működő periódusa. Bár Gömbös Gyula kormányzata is próbálkozott földosztással, a nagybirtokrendszer felszámolására csak a második világháború után került sor. | The tenant farms of the Zirc Abbey estate in the village of Előszállás date back to the mid nine-teenth century, but went through a process of continual redevelopment, both economically and socially. The most important element of this was the division of the area into districts and subdivision into tenant farms. Thanks to the conscious development process, by the first half of the twentieth century it had developed into one of the country’s most advanced capitalist economies. The development of the Előszállás farms marked a successful era in the history of the Cistercian Order and the estate, which ended in 1945 with the distribution of land. One of the specifics of the Előszállás estate was that it had to keep in mind that the survival of the Cistercian Order always depended on the profitability of the estate. This study provides an insight into the life of indentured farm officials and tenants living in the farms of the estate. In particular, it attempts to show their remuneration, housing, health care and the schooling of the children living on the estate. It introduces the reader to the working conditions and everyday life of the nearly two thousand agricultural labourers contracted for different jobs on the estate every year.

Actions (login required)

Edit Item