A tatai Angol-park langyos forrásainak hidrobiologiai viszonyai

Kender, József (1943) A tatai Angol-park langyos forrásainak hidrobiologiai viszonyai. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 15. pp. 132-152. ISSN 0365-3005

Preview

Text 160_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_15.pdf Download (15MB) | Preview

Abstract

Az Angol-park forrásai a limnokrén források csoportjába tartoznak, hőmérsékletük alapján pedig ú. n. langyos vagy chliarotherm források. Vizük hőmérsékletingadozása csekély, a másfél évig tartó, hetenként történt mérések szerint az Alsó-forrásé 1,4° (19,5°—20,9°), a Felső-forrásé 1,5° (19,9°-21.4°). Ez a hőingadozás a vízhozam változásait követi. A vízben oldott oxigén-tartalom feltűnően kevés: 0,82-2,13 cm³/l, ami 13.2-33,5 telítettségi százaléknak felel meg. Kémiai összetételüket illetőleg a Dunántúl karsztvizeivel mutatnak rokonságot. Az oldott alkotórészek mennyisége a hatvan évvel ezelőtt végzett elemzés óta nem változott és a vizsgálati év folyamán is csekély ingadozást mutatott. Változás elsősorban a kalcium és magnézium tartalomban észlelhető, előidézője pedig a vízbőség változása és kisebb mértékben a vizi növényzet asszimilációs tevékenysége. Jellemző a vizek viszonylag nagy szabad széndioxid tartalma. A hidrogénion-koncentráció határértékei 7,0-7,5, tehát a neutrális vizek határértékeit sohasem lépi túl. A források állatvilága fajokban aránylag gazdag, de az egyes fajok egyénszáma más természetes vizekkel összehasonlítva kicsiny. Legjellemzőbb állatcsoportok az örvényférgek, rákfélék és a csigák. A hazai langyos források hidrobiologiai viszonyainak hiányos ismerete miatt ezidőszerint még nem állapítható meg, hogy vannak-e ezek között csak a langyos forrásokra jellegzetes fajok, és ha igen, melyek azok.

Actions (login required)

Edit Item