Az orvosi kommunikáció oktatásának fejlesztése a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán a „Szimulációs Beteg” program bevezetésével

Hambuchné, Kőhalmi Anikó and Fekete, Judit Diána and Berta, Anikó and Halász, Renáta and Makszin, Lilla and Németh, Timea and Szalai-Szolcsányi, Judit and Warta, Vilmos and Zrínyi, Andrea and Kanizsainé Kránicz, Rita and Eklicsné Lepenye, Katalin and Szántóné Csongor, Alexandra (2024) Az orvosi kommunikáció oktatásának fejlesztése a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán a „Szimulációs Beteg” program bevezetésével. ORVOSI HETILAP, 165 (33). pp. 1286-1294. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p1286.pdf Download (360kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: Az orvosi kommunikációs készségek hatékony oktatásának széles körben elfogadott módszere a szimulációs betegek alkalmazásával végzett oktatás. A szimulációs betegek hozzájárulnak a klinikai készségek oktatásához és értékeléséhez is. Hazánkban intézményesített formában elsőként a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán indult 2019-ben a „Szimulációs Beteg” program a Kar mindhárom tannyelvű oktatásának támogatására. A program keretein belül laikus szimulációs betegek képzése és továbbképzése folyik magyar, angol és német nyelven. Célkitűzés: A program kari implementációjának fogadtatását négy évvel a program indulása után vizsgáltuk, magyar és nemzetközi hallgatóink körében. Tanulmányunkban a kutatás eredményeinek ismertetése mellett röviden bemutatjuk a program elméleti és gyakorlati vonatkozásait is. Módszer: Kutatásunk online kérdőíves felmérésre épült. A kérdőíves felmérés keresztmetszeti vizsgálattal, kényelmi mintavétellel történt a 2023. tavaszi szemeszterben. A kérdőív három skálája összesen 20 kérdésből áll. A zárt kérdéstípusok feleletválasztást, illetve rangsorolást tartalmaznak. A nyitott kérdések a pozitív tapasztalatok és a nehézségek szabad kifejtésére irányulnak. A vizsgálatot magyar, angol és német kommunikációs-szaknyelvi kurzusok hallgatói körében végeztük. A kutatásra 128 értékelhető válasz érkezett. Eredmények: Szignifikáns különbséget találtunk a három tannyelven tanuló csoportok értékelésében a szimulációs betegekkel folytatott konzultációk, valamint a visszajelzések megítélésében, illetve a szimulációs betegeket alkalmazó oktatás hatékonyságát illetően. A nyitott kérdésekre adott válaszokban a hallgatók a valós élethelyzetek gyakorlásának lehetőségét, a visszacsatolás jelentőségét, a magabiztosság növekedését, a szakmai fejlődést emelték ki. Következtetés: Korábbi kutatásokhoz hasonlóan a szimulációs betegeket alkalmazó módszertan bevezetését egyértelműen pozitívan fogadták hallgatóink. Jelen kutatásunk rámutatott ugyanakkor arra, hogy a különböző oktatási nyelven tanuló hallgatók eltérően súlyozzák a módszertan egyes elemeinek jelentőségét és kihatását a teljes tanulási folyamatra, illetve szakmai fejlődésükre nézve. Orv Hetil. 2024; 165(33): 1286–1294.

Actions (login required)

Edit Item