A kontaktusalapú előítélet-csökkentés lehetőségei és korlátai: egy intervenció tapasztalatai

Kende, Anna and Lantos, Nóra Anna (2016) A kontaktusalapú előítélet-csökkentés lehetőségei és korlátai: egy intervenció tapasztalatai. SOCIO.HU, 2. ISSN 2063-0468

Preview

Text kende.pdf - Published Version Download (356kB) | Preview

Abstract

Az előítéletesség csökkentésének eddig ismert leghatékonyabb eszköze a pozitív csoportközi kontaktus, amely a legkülönfélébb csoportközi konfliktusok enyhítésében bizonyult sikeresnek. Azonban nem is annyira a kontaktus megvalósítása, mint inkább az ehhez szükséges optimális feltételek megteremtése jelenti a legnagyobb nehézséget ott, ahol a társadalomból hiányzik az egalitáriánus normák széleskörű elfogadása, ahol erős a szegregáció, a csoportok közötti státuszkülönbségek nagyok és az előítéletek mélyek. Így a romákkal szembeni előítéletek enyhítésére tett kísérleteknél a kontaktus optimális feltételei a legritkább esetben adottak. Tanulmányunkban két vizsgálat eredményeit mutatjuk be, amely során azt ellenőriztük, hogy a csoportközi barátságra – tehát a kontaktus egy kiemelten pozitív példájára – épülő intervenció működhet-e nem roma egyetemisták körében a romaellenes előítéletek csökkentésére. A kutatás az úgynevezett „fast friends” eljárásra épült, amelynek lényege, hogy egy rövid kölcsönös önfeltárás eredményeképp létrejövő közelség a résztvevők számára akár a létező barátságokhoz hasonló élményt nyújthat. Első vizsgálatunkban elsőéves pszichológushallgatók vettek részt (N = 132), akik egy kísérleti csoportot, egy kiterjesztett kontaktus csoportot, és egy „kontroll” csoportot alkottak. Az attitűdök kismértékű, de általános javulást tükröztek az elő- és utóteszt összehasonlítása alapján, miközben a csoportok között nem volt kimutatható különbség. Második kísérletünkben (N = 61) tehát azt ellenőriztük, hogy az eredményeink magának az intervenciónak, vagy az intervenció által kiváltott közvetett hatásnak, az előítélet-mentesség intézményes normájának tulajdoníthatók-e. Ezúttal egy kísérleti és egy naiv kontrollcsoporttal dolgoztunk. Ezúttal szignifikáns különbségeket találtunk a csoportok között mind az egyes attitűdök terén, mind az intézményes normák percepciójában. Tanulmányunkban a kutatás eredményeinek interpretációján túl a romaellenességgel kapcsolatos intervenciók lehetőségeit és korlátait vitatjuk meg.

Actions (login required)

Edit Item