Adni és elfogadni : elismerésviszonyok a kisebbségi magyarokra irányuló jótékonyságban

Zakariás, Ildikó (2017) Adni és elfogadni : elismerésviszonyok a kisebbségi magyarokra irányuló jótékonyságban. SOCIO.HU : TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE, 7 (4). pp. 1-28. ISSN 2063-0468

Text 669 - Published Version Download (274kB)

Abstract

Az írásban a filantrópia, a civil segítés hatalmi beágyazottságát vizsgáljuk, két szempontot kiemelve. Egyrészt a hatalom működéséhez „alulról”, a segítettek szubjektív tapasztalata felől közelítünk. Másrészt a hatalom megnyilvánulásait egy speciális formájukban, a segítés során létrejövő szenvedéseken vagy azok hiányán keresztül vizsgáljuk. A filantrópia, jótékonyság kritikai leírásai gyakran magától értetődőnek veszik, hogy a jótékonyság a címzettjei körében negatív tapasztalatokat hoz létre, „sebeket ejt”, mégis igen ritka, hogy az erőszak e formája explicitté lenne téve, empirikusan fel lenne tárva, és ezen empíria alapján lenne beágyazva a civil segítés elméleti leírásaiba. A dolgozatban Axel Honneth elismeréselméletére építve a jótékonyság egy interakcionista modelljét állítjuk fel. Első lépésben rámutatunk arra, hogy a jótékonyság szándéka és helyzetei úgy születnek, hogy e támogató szándék beágyazódik előzetesen adott tudás-rendszerekbe, diskurzusokba. Ezek az előzetes tudások a támogatottak számára az elismerés, és azon belül a szolidaritás lehetőségét hordozzák, a szolidaritás mögöttes értékrendszerét, viszonyítási pontjait alkotva. Ugyanakkor e tudások által aszimmetrikusan kiosztott értékesség-pozíciók, amelyek a támogatottakat leértékelik, vagy amelyek a támogatottak számára nem érthetőek/nem relevánsak, elismerés-megvonást hoznak létre. Az elismeréselméletek lényeges állítása, hogy e fenyegetések ellenében az egyének, csoportok az elismerés különféle formáiért küzdenek. E jelenségeket a civil segítés egy speciális terepén, a kisebbségi magyarokat támogató önkéntes programok példáján vizsgáljuk. Három ilyen programot választottunk ki, amelyek a magyar nyelvoktatást, magyartanárokat és a nyelvoktatást végző intézményeket, valamint a magyarul tanuló gyerekeket kívánják támogatni a romániai Moldvában és Kárpátalján, Ukrajnában. Az elemzés 2009–2014 közt végzett résztvevő megfigyelésekre és félig-strukturált interjúkra támaszkodik.

Actions (login required)

Edit Item