Mentális térképezés a köztérkutatásban. Két környezetpszichológiai vizsgálat kutatásmódszertani tapasztalatai

Brózik, Péter and Keszei, Barbara and Dúll, Andrea (2019) Mentális térképezés a köztérkutatásban. Két környezetpszichológiai vizsgálat kutatásmódszertani tapasztalatai. SOCIO.HU : TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE, 9 (1). pp. 19-47. ISSN 2063-0468

Text 722 - Published Version Download (1MB)

Abstract

A mentális térkép környezetpszichológiai meghatározása szerint a környezettel kapcsolatos információkat cselekvéseik során szerzik meg az emberek. Működésében nagy szerepe van a helyekhez kötődő érzelmeknek, amelyek a városi élet különböző jelenségeihez kapcsolódnak. A bemutatott mentálistérkép-vizsgálatok fókuszában módszertani kérdések állnak. Először is, hogy hogyan határozzuk meg, hogy mi számít adatnak a rajzolt mentális térkép által hordozott információkból, és hogyan biztosítjuk a kutatás megbízhatóságát. Továbbá az instrukció hatása a térkép-rajzokra, a térlépték-választás (város–városrész–köztér) szerepe és a rajzokon megjelenő téri kifejezésmódok értékelése. Szabad felidézéses módszerrel készíttettünk rajzokat két budapesti köztérről. Az elemzésben az Oktogonról 174, a Blaha Lujza térről 189 darab rajz szerepelt, amelyet két független vizsgálatban budapesti felsőoktatási hallgatók készítettek. Tartalomelemzést követően ezeket a rajzokat 4–4 független kódoló értékelte. A kialakított kódrendszer egyértelműen utal arra, hogy a mentális térképek meghatározó elemei mindenféle városi jelenségek: emberek, járművek, szemét. Az eredmények mindkét vizsgálatnál a független kódolók magas egyetértését mutatták. Mindkét tér esetén elmondható, hogy a kódolók által nem egyértelműen az adott teret ábrázoló rajzokon gyakoribbak a közlekedéshez kapcsolódó rajzelemek, mint a helyspecifikus épített elrendezés megjelenítése. Az instrukció hatása is egyértelmű: a „térképrajz” instrukció jobban hívja a térképszerű ábrázolásmódot, mint a „csak rajz” instrukció, igaz, mindkét instrukció mellett a leggyakoribbak a térképszerű ábrázolások voltak. A két térről gyűjtött adatok összehasonlítása szerint a terek közötti különbözőségek részben a tényleges, de részben a használatból fakadó, észlelt különbözőségekkel magyarázhatók. Tanulmányunk kifejezett célja, hogy a bemutatott elméleti kerettel és módszertani dilemmákkal elősegítse a tudományok közötti párbeszédet.

Actions (login required)

Edit Item