A Bakonyvidék felszíni karsztja

Veress, Márton and Vetési-Foith, Szilárd (2019) A Bakonyvidék felszíni karsztja. FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK, 143 (2). pp. 167-186. ISSN 0015-5411

Preview

Text 981-Tanulmanyszovege-9355-1-10-20190715.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (8MB) | Preview

Abstract

A Bakonyvidék felszíni karsztosodását mutatjuk be. Ehhez vizsgáltuk VESZ mérésekkel a fedőt és a fekü morfológiáját. Karsztmorfológiai térképezést is végeztünk. A fedőüledékek minősítésével karszttípusokat különítettünk el. Kapcsolatot mutattunk ki a hegységben a karszttípusok és rögtípusok között. A hegység karsztosodására hatott a hegység rögös szerkezete az egyenetlen fekü magaslatai, a fedőüledékek jelenléte, ill. azok fiatal (ma is tartó) lepusztulása. Ezek egyenkénti vagy szimultán hatása miatt karsztja változatos. A hegységben előfordul a talajos karszt, rejtett karszt, eltemetett karst és allogén karszt. A taajos karszt elterjedt a hegységben, de e típus jellegzetes formái (oldásos dolinák) csak a hegység peremi küszöbfelszíneken és dolomiton fordulnak elő. Rejtett karsztja főleg a tetőhelyzetbe kiemelet sasbérceken fejlődőtt ki, de előfordul küszöbfelszíneken és tetőhelyzetű sasbérceken is. Formái az utánsüllyedéses dolinák és a fedőüledékes depressziók. Az eltemetett karsztot létrehozhatja a kavicsos fedő, vagy a bazalt. Előző a kriptotönkökre, utóbbi a bazaltsapkás rögökre, főleg a Kab-hegyre jellemző. Ha a fedő kavics, a kavicsos térszínek vize átöröklődött völgyekben, különösen az antecedens szakaszaikban (ezek a hegység szurdokai), szivárog a karsztba. E hhelyeken a vízzáró betelepüléseknél freatikus üregesedés történik. A freatikus üregek elsősorban fluviális erózióval felnyílnak. Ha a fedő bazalt, annak pereménél víznyelők (allogén karszt), a belsejében, ahol a bazalt kivékonyodik, átöröklődéses doinák jönnek létre (eltemetett karszt).

Actions (login required)

Edit Item