Kreatív város, okos város, boldog város?

Barsi, Boglárka (2024) Kreatív város, okos város, boldog város? COMITATUS: ÖNKORMÁNYZATI SZEMLE. ISSN 1215-315X (In Press)

Preview

Text Kreativ_varos_BarsiB.pdf - Accepted Version Download (217kB) | Preview

Abstract

A gazdasági tevékenységek térbeli koncentrációját és annak okait vizsgáló kutatások az 1960-as évektől kezdve azt sugallták, hogy az új technológiák megjelenése és terjedése a gazdasági tevékenységek áthelyeződését eredményezi a központokból a perifériák felé. Az internet kereskedelmi célú megnyitása az 1990-es évek elején felerősítette ezt a vitát. Azonban a high-tech iparágak koncentrációja ellenkező folyamatokra utalt. Antonelli (1999) szerint az ipari aktivitás sűrűsége növeli a hálózati kapcsolatok és az információáramlás intenzitását, így a helyek és városok szerepe továbbra is kiemelkedő marad a globalizáció és a negyedik ipari forradalom korában. A tudás, a kreativitás, mint nem megfogható termelési tényező, valamint az információs és kommunikációs technológiák szerepének felértékelődése adott okot a városokról való gondolkodás új aspektusainak. Elnevezéseiben, jellemzőiben jelentős eltéréseket találunk. A 21. századi városokhoz kapcsolódóan három lehetséges paradigmát emeltünk ki: a kreatív város, az okos város és a boldog város koncepcióját; illetve bemutatjuk az ezzel kapcsolatos szakpolitikai dilemmákat és problémákat. Az egyes koncepcióknak ugyanis elméleti, vagy gyakorlati, szakpolitikai következményei lehetnek. Az egyes települések mérete, jellemzői, természeti környezete, hagyományai, történelmi múltja és gyökerei jelentősen különbözhetnek egymástól. Ezért nem lehetséges egy egységes, uniformizált városfejlesztési modell alkalmazása a településeken. | From the 1960s, research examining the spatial concentration of economic activities and its causes suggested that the emergence and spread of new technologies resulted in the relocation of economic activities from the centers to the peripheries. The commercial opening of the Internet in the early 1990s intensified this debate. However, the concentration of high-tech industries indicated opposite processes. According to Antonelli (1999), the density of industrial activity increases the intensity of network connections and information flow, so the role of places and cities remains prominent in the age of globalization and in the fourth industrial revolution. The appreciation of the role of knowledge, creativity as an intangible production factor, and the role of information and communication technologies gave rise to new aspects of thinking about cities. We find significant differences in their names and characteristics. In relation to 21st century cities, we can highlight three possible paradigms: the concept of the creative city, the smart city and the happy city; and we present the related policy dilemmas and problems. The used concepts may have theoretical or practical political consequences. The size, characteristics, natural environment, traditions, historical past and roots of individual settlements can differ significantly from each other. Therefore, it is not possible to apply a uniform, standardized model of urban development in settlements.

Actions (login required)

Edit Item