Az életminőség és a vándormozgalom hosszú távú területi összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon a dualizmus korától napjainkig = Analysis of the long-term spatial relationship between the quality of life and the migration movements in Hungary from the period of dualism to nowadays

Pénzes, János and Szilágyi, Zsolt and Kiss, János Péter (2024) Az életminőség és a vándormozgalom hosszú távú területi összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon a dualizmus korától napjainkig = Analysis of the long-term spatial relationship between the quality of life and the migration movements in Hungary from the period of dualism to nowadays. MAGYAR TUDOMÁNY, 186 (2). ISSN 0025-0325 (Submitted)

Preview

Text Magyar_Tudomány_2025.pdf - Accepted Version Download (1MB) | Preview

Abstract

Vizsgálatunk során több időmetszetben elemeztük a települési szintre adaptált HDI mutatót, valamint a megelőző időszak vándorlási egyenlegeit. Az a feltételezés, hogy a jobb minőségi települések a migráció célterületei lennének, a rosszabb körülmények pedig elvándorlást generálnak, jelentősen árnyalttá vált. Az 1910-es időszakban alig volt összefüggés a két jelenség között, azonban a településméret sokkal inkább meghatározó volt a migrációban, a nagyobb települések javára. A szocializmus időszakára megerősödött az összefüggés a vándorlás és a települési HDI értékei között, amely a településhierarchiához is igazodott. A rendszerváltást követően a szuburbanizáció hatása és a válság miatt vidékre költözők miatt az összefüggés halványodni kezdett. A gyengébb életminőségű települések átlagos migrációs nyeresége erősödött az elmúlt évtizedekben több hatás eredményeként. Mindezek tükrében a vándorlási egyenleg szerepe jelentős mértékben változott a dualizmus kora óta, amely nem mutat egyértelmű összefüggést az életminőséggel, emiatt megkérdőjeleződik fejlettségi mérőszámként való alkalmazása. | Current study contains the analyzis of the HDI indicator adapted to the settlement level, as well as the migration balances of several time periods. The assumption that settlements with good quality of life would be target areas for migration, and worse conditions would generate emigration, has become significantly shaded. In the period of 1910, there was hardly any connection between the two phenomenon, however, settlement size was much more decisive in migration. During the period of socialism, the correlation between migration and settlement HDI values strengthened, which was also adjusted to the settlement hierarchy. After the political transition, the connection began to fade due to the effect of suburbanization and people moving to the countryside due to the crisis. The average migration gain of settlements with a lower quality of life has increased in recent decades as a result of more effects (state housing and family policy, pandemia and nursing homes in small villages). In light of all these, the role of the migration balance has changed significantly since the period of dualism, which does not show a clear correlation with the quality of life. The application of migration balance as a development indicator is called into question.

Actions (login required)

Edit Item