Az iraki biztonsági erők szereplői = Actors of the Iraqi Security Forces

Bosnyák, Henrietta (2024) Az iraki biztonsági erők szereplői = Actors of the Iraqi Security Forces. MAGYAR RENDÉSZET, 24 (2). pp. 237-257. ISSN 1586-2895 (nyomtatott), 1787-050X (online)

Preview

Text document.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (319kB) | Preview

Abstract

Huszonegy évvel ezelőtt az Egyesült Államok vezette multinacionális koalíció megtámadta, megszállta Irakot. Bagdad és vele együtt Szaddám Huszein rezsimje elesett, majd nem sokkal ezután feloszlatták az iraki hadsereget. Az iraki kormány és karhatalom összeomlása a biztonsági helyzet romlásához, összecsapásokhoz, polgárháborús helyzethez vezetett az egész országban. Irak huszonegy éve a közel-keleti konfliktusok egyik középpontja, ahol az amerikai beavatkozás a már meglévő belső törésvonalakat újabbakkal tetézte. A „Baaszmentesítés” eltávolította a Szaddám Huszein vezette politikai pártot, valamint minden kormányzati minisztériumot, a hozzájuk kapcsolódó vállalatokat és egyéb kormányzati intézményeket. Lényegében megszüntette a nemzet teljes kormányzati kapacitását, teljesen megváltoztatva a környezetet, amelyre a tervezők számítottak, és amelyhez stratégiát biztosítottak. A helyi hadsereg és rendőrség felállítása és mentorálása a hadsereg egésze számára kulcsfontosságú küldetéssé vált. Az amerikai erők a fenyegetésalapú stratégia helyett a lakosságalapú, felkelés elleni stratégiára helyezték a hangsúlyt, ami megkövetelte, hogy taktikai szinten tanácsadói csoportokat építsenek be az iraki katonai és rendőri egységekbe. Irak biztonsági architektúrája továbbra is összetett: gyenge képesség, széttagoltság, valamint külföldi befolyás mellett a helyzetét tovább nehezíti a kölcsönös bizalmatlanság és a szunnita lakosság alulreprezentáltsága. Mára kialakultak a különböző méretű és képességű főbb védelmi erők: a Terrorelhárítási Szolgálat, az Iraki Hadsereg, a Hashd al-Shaabi (PMF)4 és a kurd pesmerga erők, továbbá a Belügyminisztérium alá tartozó szövetségi rendőrség.5 Ennek ellenére a síita–szunnita egyensúly kialakítása a fegyveres erőkön belül, valamint az iraki milíciák integrálása az iraki haderőkbe mai napig fennálló, napirenden álló probléma. = Twenty-one years ago, a multinational coalition led by the United States invaded Iraq. On March 20, 2003, a large multinational coalition force attacked Iraq as part of Operation Iraqi Freedom. Baghdad fell, and with it the regime of Saddam Hussein. Soon after, the Iraqi army was disbanded. The collapse of the Iraqi government and armed forces led to the deterioration of security and internal clashes throughout the country. Building and mentoring the local military and police has become a key mission for the military as a whole. The strategy used by US government forces in Iraq, shifts the emphasis from a threat-based strategy to a population-based counterinsurgency strategy, which requires the integration of advisory teams at the tactical level into Iraqi military and police units. Iraq’s national security architecture remains complex: weak capability, fragmentation, and foreign influence are further complicated by mutual mistrust and the underrepresentation of the Sunni population. Today, the main defence forces of different sizes and capabilities have been formed of: the Counter Terrorism Service, the Iraqi Army, the Popular Mobilization Forces, the Kurdish Peshmerga forces, as well as the federal police under the Ministry of Interior. Nevertheless, the creation of a Shia-Sunni balance within the armed forces, as well as the integration of Iraqi militias into the Iraqi forces, is still an issue on the agenda.

Actions (login required)

Edit Item