Az optimizmus és a pesszimizmus szerepe és alkalmazási lehetőségei a természetvédelmi kommunikációban = Optimism and pessimism in conservation communication: Role and application in Hungary

Móré, Zsófia and Zsófi, Nikolett and Kohajda, Blanka and Nádházi, Imre and Németh, Attila (2024) Az optimizmus és a pesszimizmus szerepe és alkalmazási lehetőségei a természetvédelmi kommunikációban = Optimism and pessimism in conservation communication: Role and application in Hungary. TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK, 30. pp. 1-16. ISSN 1216-4585

Preview

Text 15815-ArticleText-70756-1-10-20241018.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (475kB) | Preview

Abstract

A természetvédelmi üzenetek megfogalmazásának régi dilemmája, hogy az optimista vagy pesszimista üzenetek képesek-e erősebb hatást elérni az olvasók között. Ugyanakkor a problémát illetően hazai adatok alig állnak rendelkezésre. Vizsgálatunk során kétféle megközelítésből vizsgáltuk a kérdést. Elkészítettük egy természetvédelmi hír pozitív és negatív hangvételű változatát, melyeket a közösségi médiában osztottunk meg, követve mindkettő hatásait. Másrészt két hírportál optimista és pesszimista témájú híreiből készített adatbázist elemeztünk. Míg az átdolgozott hír, valamint a Greenfo oldalairól származó adatok alapján a pesszimista üzenetek látszanak sikeresebbnek, addig a National Geographic Magyarország oldalairól származó információk alapján a pozitív üzenetek szerepeltek jobban. Eredmények rámutatnak, hogy a pozitív vagy negatív hang-vétel önmagában nem garantálja a hatékony kommunikációt. A célcsoport igényeinek megfelelően szükséges az optimista és pesszimista üzenetek egyensúlyának megteremtése. = It is a basic dilemma in conservation communication whether optimistic or pessimistic messages have a stronger impact on people. However, data from Hungary related to this problem are scarce. In our study, we applied two approaches to examine the issue. We formulated the same conservation article with both a positive and a negative tone, then we shared both on social media and followed their impacts. On the other hand, we analyzed a database of optimistic and pessimistic news from two news portals. While based on the variously formulated new pieces and the data from Greenfo’s pages, pessimistic messages seem to be more successful, positive messages were more efficient according to the data of the Hungarian pages of National Geographic. Our results show that positivity or negativity of tone alone does not guarantee effective communication. It seems necessary to create a balance between optimistic and pessimistic messages, according to the demands of the target groups.

Actions (login required)

Edit Item