A hidrogén bekeverésével felmerülő kockázatok a földgázelosztói, -szállítói, és -tároló rendszerben

Molnár, Zita (2023) A hidrogén bekeverésével felmerülő kockázatok a földgázelosztói, -szállítói, és -tároló rendszerben. BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK (2023-), 156 (4). pp. 10-16. ISSN 2498-9322

Preview

Text BKL_156_4_2.pdf - Published Version Download (726kB) | Preview

Abstract

A népesség növekedésével az emberiség energiafelhasználása is ugrásszerűen megnövekedett. Ezzel párhuzamosan a földgáz (és/vagy más egyéb fosszilis tüzelőanyagok) felhasználásával, az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása is ugrásszerűen növekszik. Manapság már számos törekvés irányul az ÜHG megfékezésére. Többek között az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon, ami azt jelenti, hogy gazdasági tevékenységeivel nem idéz előüvegházhatású gázkibocsátást (amennyi ÜHG-t kibocsát, ugyanannyit le is köt, ezáltal tekint-hető „zérónak”). A hidrogén mint „új” alternatív tüzelőgáz lehetősége már évek óta jelen van a köztudatban. Az Európai Unió Bizottsága 2020. július 8-án kihirdette a „Hidrogénstratégia a klímasemleges Európáért” c. stratégiát, melynek fő célja, hogy a fejlesztések, kutatások, beruhá-zások és innovációk révén a gazdaság képes legyen a dekarbonizáció megvalósításában hatásos eredményeket elérni a hidrogén segítségével [1]. Ennek kapcsán indult útjára az a felvetés, hogy a meglévő földgázhálózatokat használják fel a különböző arányokban hidrogént tartalmazó földgáz betáplálására. Megemlítendő néhány EU-s projekt, melyek a fentebb említett felvetést igyekeznek vizsgálni: NaturalHy, HIPS-NET, GRHYD, HyDeploy@Keele.

Actions (login required)

Edit Item