Suba, János (2008) A magyar katonai közigazgatás elvei és szervezete a visszatért területeken 1938-1941. RENDVÉDELEM-TÖRTÉNETI FÜZETEK - ACTA HISTORIAE PREASIDII ORDINIS : TUDOMÁNYOS PERIODIKA (17). pp. 74-83. ISSN 1216-6774
|
Text
RTF_XIVevf_17sz_074-083.pdf - Published Version Download (489kB) | Preview |
Abstract
A terület visszacsatolásokra 1939-1941 között került sor. A trianoni békediktátum által elcsatolt javarészt magyar ajkú népesség által lakott területek ekkor visszakerültek az anyaországhoz. A közigazgatás visszaintegrálására a magyar hatóságok igyekeztek felkészülni. A folyamat elméleti alapjait a MAGYARY Zoltánt követő jogászműhely tudósai fektették le. Az elmélet gyakorlati megvalósításának szervezeti feltételeit teremtette meg a katonai közigazgatási hierarchia kiépítése a szükséges szabályzók létrehozása. A felvidéki, kárpátaljai és észak- erdélyi területek visszatérése nyomán gazdag tapasztalatanyag halmozódott fel a Magyar Királyi Honvédségnél. A katonai közigazgatás számára a haderő útmutatókat, segédleteket dolgozott ki, melyekben igyekeztek részletesen leírni a várható körülményeket és a valószínűsíthető teendőket. A katonai közigazgatás során akadtak ugyan zökkenők a haderő és civil közigazgatás, valamint a polgári lakosság kapcsolatában. Tény azonban, hogy néhány hónap alatt olyan feltételeket teremtett a Magyar Királyi Honvédség a visszatért területeken – nem utolsósorban a katonai közigazgatás segítségével – hogy bevezethetővé vált a polgári közigazgatás. A katonai közigazgatás időszakában a területet pacifikálták, a viszonyokat konszolidálták. A magyar haderő természetesen nem maradt magára a katonai közigazgatás időszakában, hiszen tevékenységét támogatta a magyar közigazgatás, továbbá a visszatért területekre a haderővel a rendvédelmi szervezetek is bevonultak és a közbiztonsági állapotokat már a kezdetektől védelmezték a bűnözőkkel és a diverziós cselekedeteket végrehajtókkal szembe.
Actions (login required)
 |
Edit Item |
