Betegkockázatok csökkentésének folyamata egy laboratóriumi hálózatban

Szlatinszki, Nóra and Barna T., Katalin and Csernák, Zsolt (2024) Betegkockázatok csökkentésének folyamata egy laboratóriumi hálózatban. INFORMATIKA ÉS MENEDZSMENT AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN, 23 (3). pp. 36-44. ISSN 1588-6387

Preview

Text 36_44_Szlatinszki_Nora_Betegkockazatok.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (605kB) | Preview

Abstract

Az egészségügyi szolgáltatók hatékony működése megköveteli tevékenységük folyamatos elemzését, javítását és fejlesztését. A SYNLAB Hungary Kft. 2013-ban célul tűzte ki a betegbiztonság növelését, majd 2017-ben munkacsoportot indított a kritikus betegállapotot jelző laboratóriumi eredmények kezelésének hálózaton belüli egységesítésére. A betegbiztonsággal kapcsolatos kockázatokat Failure Mode and Effects Analysis módszer alkalmazásával becsültük meg és hasonlítottuk össze. Célkitűzésünk volt, hogy a laboratóriumok a kritikus kockázatot jelző laboratóriumi eredmények kezelésének (KKE) folyamatát indikátorokkal monitorozzák. A KKE-k közlésének megbízhatósága érdekében teljesítmény célokat fogalmaztunk meg. Mindkét indikátor esetében célnak tűztük ki az eredmények 100%-ának sikeres, és a lehető legrövidebb időn belül történő közlését a felelős ellátó felé (az ellenőrzést követő nem több, mint 1 órán belül). A dunaújvárosi laboratóriumban a 2017-2021 közötti időszakban, összesen 13198 riasztási eredmény közlési körülményeit vizsgálták: ebből sikeres volt 12574 (megbízhatóság 95%). Mivel a riasztási eredmények felesleges ismétlése a leletkiadást késlelteti, ezáltal betegbiztonsági kockázatot jelent. A dunaújvárosi laboratórium 30 hónap alatt összesen 1844 megismételt riasztási eredményt vizsgált meg a Clinical Laboratory Improvement Amendments nemzetközi ajánlása alapján a megengedhető totális hiba nagyságára nézve. Ebből 929 hematológiai, 915 pedig kémiai vizsgálat volt. Tanulmányunk eredményei alapján elmondhatjuk, hogy elsősorban azokat az eredményeket szükséges megismételni, amelyek a delta ellenőrzés alapján (kritikus vagy jelentős differencia) nem korrelálnak a páciens korábbi, vagy jelenlegi állapotával. A delta ellenőrzést vagy az automatának, vagy az informatikai rendszernek kell biztosítani. Mindezen intézkedésekkel a KKE-k kezelésével kapcsolatos betegkockázatok csökkenthetőek, az FMEA tábla használatával pedig a maradék kockázatok is nyomon követhetőek a folyamatos fejlesztés érdekében.

Actions (login required)

Edit Item