A poszttraumás stressz-zavar előfordulása mentődolgozók körében a COVID–19-járvány idején = Prevalence of post-traumatic stress disorder among ambulance officers during the COVID–19 pandemic

Sánta, Emese and Kulcsár, Alex and Betlehem, József and Haness, János and Bánfai, Bálint and Kudoba, Szabolcs and Máté-Póhr, Kitti (2024) A poszttraumás stressz-zavar előfordulása mentődolgozók körében a COVID–19-járvány idején = Prevalence of post-traumatic stress disorder among ambulance officers during the COVID–19 pandemic. ORVOSI HETILAP, 165 (45). pp. 1779-1787. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p1779.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (321kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A 2019-ben kitört koronavírus-járvány a mentődolgozók egészségét minden téren kiemelten veszélyeztette. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja volt felmérni a pandémia után a mentődolgozók körében a poszttraumás stressz-zavar előfordulását. Adatok és módszerek: Keresztmetszeti, kvantitatív felmérésünket online végeztük az Országos Mentőszolgálat dolgozói körében, 2023. február–május között, nem véletlenszerű kényelmi mintaválasztással. Kérdőívünk a John Brierféle Trauma Symptom Checklist-33 kérdésein kívül a szociodemográfiai adatokra, a munkavégzésre és a koronavírusjárványra vonatkozó kérdéseket tartalmazott. Beválasztásra kerültek a 18. életévüket betöltött, min. 1 éves munkaviszonnyal rendelkező, a pandémia alatt is aktív mentődolgozók. A kapott adatokat leíró és matematikai statisztikai számításokkal (khi2 -próba, kétmintás t-próba, ANOVA, korrelációszámítás) értékeltük ki, az SPSS 26.0 szoftver segítségével (p<0,05). Eredmények: Mintánkat 237 fő (n = 237) alkotta, akiknek 84%-a volt férfi, az átlagéletkor 39,65 ± 10,48 év volt. A legtöbben (24,1%) a fővárosi mentésben és mentőtisztként (25,7%) tevékenykedtek. A megkérdezettek 73,7%-át érte a fertőzés. 5 fokozatú Likert-skálán átlag 2,21 ± 1,32 értékben viselte meg őket a karantén, családjukat 3,49 ± 1,29 értékben féltették a koronavírustól. A poszttraumás stressz-zavar teszten mért átlagpontszám 26,52 ± 19,36 volt. A válaszadók 25,7%-a 40 pont felett teljesített, így ők voltak a kórkép által a legveszélyeztetettebbek. Sokkal inkább érintette a betegség a nőket (p = 0,028), a társas kapcsolatban élőket (p = 0,013), azokat, akiket a karantén érzelmileg jobban megviselt (r = 0,296, p<0,001), akiket a koronavírus miatti túlmunka fizikailag (r = 0,307, p<0,001), illetve lelkileg jobban megterhelt (r = 0,776, p<0,001). Azok, akiknél a poszttraumás stressz-zavar a pontszámuk alapján is súlyosabbnak bizonyult, nagyobb arányban vették igénybe az Országos Mentőszolgálat által biztosított mentálhigiénés szakember segítségét (p = 0,002). Következtetés: Továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a mentődolgozók mentális egészségének gondozására, különösen az azonosított rizikócsoportok tekintetében. | Introduction: The coronavirus epidemic in 2019 put ambulance officers’ health at risk in all areas. Objective: The aim of the study was to assess the occurrence of post-traumatic stress disorder among ambulance officers after the pandemic. Data and method: After obtaining the necessary permits, we conducted our cross-sectional, quantitative survey online among the employees of the National Ambulance Service between February and May 2023, using a non-random convenience sample. In addition to John Brier’s Trauma Symptom Checklist-33, our questionnaire included questions about sociodemographic data, work and the coronavirus epidemic. The survey included those who reached the age of 18, had at least 1 year of employment as paramedic or medic, and were active during the pandemic. Data analysis was done with SPSS 26.0 program, using descriptive (average, frequency, confidence range) and mathematical-statistical procedures (chi2 -test, T-test, ANOVA, correlation). The results were considered significant at p<0.05. Results: The sample consisted of 237 people (n = 237), 84% of whom were men, the average age was 39.65 ± 10.48 years. Most of them (24.1%) worked in the Budapest rescue service as rescue officers (25.7%). 73.7% of the respondents got infected with COVID–19. On a 5-point Likert scale (where 1 is the least, 5 is the most), the quarantine affected them at an average value of 2.21 ± 1.32, and they feared for their family’s safety from the coronavirus at a value of 3.49 ± 1.29. The average score measured on the post-traumatic stress disorder test (between 0–99 points) was 26.52 ± 19.36, 25.7% of the respondents scored above 40 points, who were the most at risk of the disease. The disease affected more women (p = 0.028), more people living in social relationships (p = 0.013), those who were more affected emotionally by the quarantine (r = 0.296, p<0.001), those who were physically more affected by overwork due to the coronavirus (r = 0.307, p<0.001), and more mentally stressed (r = 0.776, p<0.001). For those whose post-traumatic stress disorder proved to be more severe based on their score, a greater proportion used the help of a mental health specialist provided by the National Ambulance Service (p = 0.002). Conclusion: Special attention should continue to be paid to the mental health care of paramedics, especially in the identified risk groups.

Actions (login required)

Edit Item