A méh- vagy darázscsípés okozta anafilaxiás sokk vizsgálata a triptáz enzim és a méh-, illetve darázsméreg specifikus immunglobulin E szintek vérből történő meghatározása alapján, egyes rendkívüli haláleseti eljárásokban = Investigation of anaphylactic shock caused by bee or wasp stings based on the determination of tryptase enzyme and bee or wasp venom specific immunoglobulin E levels in blood, in certain extraordinary fatal cases

Kruzslitz, Judit and Ludányi, Gyula and Ujvári, Zsolt (2024) A méh- vagy darázscsípés okozta anafilaxiás sokk vizsgálata a triptáz enzim és a méh-, illetve darázsméreg specifikus immunglobulin E szintek vérből történő meghatározása alapján, egyes rendkívüli haláleseti eljárásokban = Investigation of anaphylactic shock caused by bee or wasp stings based on the determination of tryptase enzyme and bee or wasp venom specific immunoglobulin E levels in blood, in certain extraordinary fatal cases. BELÜGYI SZEMLE / ACADEMIC JOURNAL OF INTERNAL AFFAIRS: A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA (2010-), 72 (11). pp. 2015-2040. ISSN 2062-9494

Preview

Text 4_KruzslitsLudanyiUjvari2015-2040.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (1MB) | Preview

Abstract

Cél: A méh- és darázsméreg által kiváltott szisztémás allergiás reakció a felnőttek mintegy 3%-át érinti, és súlyos esetekben akár anafilaxiás reakcióhoz és halálhoz is vezethet. Az ily módon bekövetkezett rendkívüli halál pontos oka az esetek jelentős részében feltehetően nem kerül megállapításra. A tanulmány célja, hogy módszertani ajánlás révén útmutatást nyújtson a feltehetően rovarcsípés eredményeképp bekövetkezett halálesetek pontos okának – tehát az anafilaxia tényének és okának – felderítéséhez. Módszertan: A tanulmány a rovarcsípések és állati mérgek okozta anafilaxiával, valamint annak immunológiai hátterével kapcsolatos szakirodalmakat tekinti át, és az irodalmakban foglalt információkat igyekszik átültetni a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági tevékenységek körébe. A tanulmány összefoglalja továbbá a Magyarországon előforduló, egészségügyi szempontból jelentős, méreggel rendelkező állatcsoportokról szóló ismereteket, útmutatást nyújtva a leggyakoribb, anafilaxiás reakciót is gyakran kiváltó méreggel rendelkező hártyásszárnyú fajok helyszíni felismeréséhez, felkutatásához, dokumentálásához, illetve rögzítéséhez. Megállapítások: Az anafilaxia okozta halál diagnózisának kulcsa a helyszíni szemlében rejlik. Az ott jelenlévő orvosnak ugyanis fel kell ismernie a rovarcsípés tüneteit, ebben az esetben pedig gondoskodnia kell vérminta allergológiai célú biztosításáról. Ehhez speciális vérvételi egységcsomag került összeállításra. A hűtve, 2–8 ºC hőmérsékleten tárolandó vérmintát két napon belül el kell juttatni a Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézete számára, ahol a vérmintában lévő triptáz enzimszintet mérve, valamint az adott méh- vagy darázsfaj mérgére specifikus immunglobulin E jelenlétét kimutatva lehet megerősíteni az anafilaxiás reakció okát. Továbbá a szemlebizottságnak kísérletet kell tennie a csípést okozó potenciális rovarfajok felkutatására és biztosítására. Ha az igazságügyi vagy eseti rovarszakértő sikeresen azonosítja a fajt, az segíti az adott méregre specifikus IgE allergológiai vizsgálatát. Érték: A rovarcsípés okozta anafilaxia eredményeképp bekövetkező halál oka az esetek többségében a kellő körültekintés, valamint a megfelelő módszerek hiányában nem került megállapításra. A tanulmányban javasolt módszertan szerinti eljárás rovarcsípés gyanúja esetén megalapozza a halál pontos okának megállapítását. | Aim: Systemic allergic reactions triggered by bee and wasp venom affect approximately 3% of adults, and in severe cases, can lead to anaphylactic reactions and death. The exact cause of extraordinary deaths resulting from insect stings is often not determined in a significant number of cases. The aim of this study is to provide guidance through methodological recommendations to investigate the precise cause of deaths presumably resulting from insect stings, specifically focusing on uncovering the facts and causes of anaphylaxis.Methodology: The study reviews literature related to anaphylaxis caused by insect stings and animal toxins, as well as its immunological background. It seeks to translate the information found in the literature into the realm of official activities related to extraordinary deaths. The study also summarises knowledge about groups of animals in Hungary that are medically significant due to their venom, providing guidance for on-site recognition, search, documentation, and recording of the most common Hymenoptera species with venom capable of frequently inducing anaphylactic reactions.Findings: The key to diagnosing deaths caused by anaphylaxis lies in crime scene investigation. The attending medical doctor must recognise the symptoms of insect stings and ensure the collection of a blood sample for allergological purposes. A special blood collection kit has been assembled for this purpose. The blood sample, which must be stored at 2–8ºC, should be sent to the Semmelweis University Institute of Laboratory Medicine within 2 days. By measuring the level of tryptase enzyme in the blood sample and detecting the presence of specific immunoglobulin E for the venom of the respective bee or wasp species, the cause of the anaphylactic reaction can be confirmed. The crime scene investigation team should also make an effort to locate and secure the potential insect species responsible for the sting. If the forensic entomologist successfully identifies the species, it facilitates the specific IgE allergological examination for the respective venom.Value: In cases of death resulting from insect stings, the cause is often not determined due to lack of proper caution and appropriate methods. The procedural approach recommended in the study establishes the basis for determining the precise cause of death in cases of suspected insect stings.

Actions (login required)

Edit Item