A Bükkös-patak (Visegrádi-hegység) tájtörténete az elmúlt 257 évben: a fás vegetáció változásai = Landscape history of Bükkös Stream (Visegrád Mountains, Central Hungary) in the last 257 years: changes in woody vegetation

Dukay, Igor and Malatinszky, Ákos (2024) A Bükkös-patak (Visegrádi-hegység) tájtörténete az elmúlt 257 évben: a fás vegetáció változásai = Landscape history of Bükkös Stream (Visegrád Mountains, Central Hungary) in the last 257 years: changes in woody vegetation. BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK, 111 (2). pp. 211-243. ISSN 0006-8144

Preview	Text 05DukayMalatinszkyEM.pdf - Published Version Download (110kB) | Preview
Preview	Text (Elektronikus melléklet) 05DukayMalatinszky.pdf - Published Version Download (610kB) | Preview

Abstract

A folyóvizek fákkal kísért települési szakaszai napjainkban egyre inkább felértékelődnek, és sok helyen kezdődik meg a patakok rekonstrukciója, amihez elengedhetetlen a patak menti fás vegetációsáv kialakulásának és korábbi változásainak megismerése. A fás vegetáció és a tájhasználat változásait XVIII–XX. századi katonai és kataszteri térképek, a XX. század második feléből származó légi felvételek, XX. és XXI. századi fényképfelvételek és XXI. századi műholdfelvételek alapján vizsgáltuk a medermorfológia változásaival összefüggésben a Bükkös-patak (Visegrádi-hegység) mentén, ezzel egy 257 éves periódus időben pontszerű változásait követtük nyomon a patak teljes, mintegy 18 km-es hosszán. A tájhasználatra, elsősorban az azzal összefüggésben lévő mederrendezésekre vonatkozó, helyi kiadványokban megjelent leírások áttekintése segítette a részletes kép kirajzolódását. A patak menti fás vegetációsáv az 1765. évi határbejárási térképen a patak középső szakaszán még megfigyelhető, az 1780-as években azonban már jelentős hosszon hiányzott. Ezt követően, az 1880-as évektől az 1970-es évekig végig erdősült volt a patak mente a Szentendre belvárosi szakasz kivételével. Egyes szakaszokon égerligetek, másutt enyves éger dominálta vagy elegyes fás sávok alakultak ki, megint máshol a fenntartási munkák vagy korábbi erdészeti és árvízvédelmi beavatkozások miatt az éger nem volt képes visszatelepülni vagy tartósan fennmaradni. A patakvölgy felső szakaszain tölgyesek, bükkösök, szurdok- és törmeléklejtő-erdők lehettek jellemzők és vannak jelen most is. A patak menti fás vegetáció spontán regenerálódása az ebben részt vevő fajok terjedési módja és az alapvető környezeti feltételek mellett a meder- és völgymorfológiával is összefügg. Az eredmények hozzájárulhatnak az időközben a helyi önkormányzatnál is céllá vált élőhelyrekonstrukció megtervezéséhez és megvalósításához. | Urban sections of watercourses are increasingly valued today, especially if accompanied by trees. In many places, their reconstruction is beginning, for which it is essential to understand their formation and history. We studied the changes of woody vegetation and landscape use on the basis of military and cadastral maps from the 18th to the 20th century, aerial photographs from the second half of the 20th century, photographic records from the 20th and 21st century and satellite images from the 21st century in relation to the changes of the riverbed morphology along the Bükkös Stream in Visegrád Mountains (Central Hungary), thus tracing the changes over a period of 257 years. A review of descriptions in local publications of landscape use, and particularly the associated riverbed adjustments, helped to build up a detailed picture. The band of woody vegetation along the stream is still visible in the middle reaches of the stream on the 1765 boundary survey map but was absent for a considerable length by the 1780s. Thereafter, from the 1880s to the 1970s, the stream bank was forested along its entire length, except for the downtown section in Szentendre. In some stretches alder groves have developed, in others alder-dominated or mixed woodland strips thrived, while elsewhere alder has failed to re-establish or persist due to maintenance or previous forestry and flood defence works. In the upper sections of the stream valley, oak, beech, and ravine and scree slope forests may have been, and still are, present. Spontaneous regeneration of woody vegetation along the stream depends on the species involved, their dispersal pattern, the underlying environmental conditions and the morphology of the stream bed and valley. The results can contribute to the planning and implementation of process-based habitat restoration, which has now become an objective of the local government.

Actions (login required)

Edit Item