D. 3,5,45 pr.-1: Contemplatio domini a voluntas referenciájaként : Az ügyleti akarat kifejeződése kontraktuális és kvázikontraktuális jogviszonyokban = D. 3,5,45 pr.-1: Contemplatio domini as a reference for voluntas. The expression of transactional will in contractual and quasi-contractual legal relations

Giovannini, Máté (2024) D. 3,5,45 pr.-1: Contemplatio domini a voluntas referenciájaként : Az ügyleti akarat kifejeződése kontraktuális és kvázikontraktuális jogviszonyokban = D. 3,5,45 pr.-1: Contemplatio domini as a reference for voluntas. The expression of transactional will in contractual and quasi-contractual legal relations. GLOSSA IURIDICA, 11 (3-4). pp. 235-254. ISSN 2064-6887

Preview

Text GI_2024_3-4_235-254.pdf - Published Version Download (511kB) | Preview

Abstract

A jogalany belső akaratelhatározásának (voluntas) kérdése már a római jogtudósokat is foglalkoztatta, később pedig a romanisztika kitüntetett figyelmében részesült. A forgalmi életben az ügyletben érdekelt fél gyakran nem közvetlenül, hanem képviselője útján vett részt. Az ügyintézésre felkért személy az ügy ura (dominus negotii) akaratának ismerete alapján jognyilatkozatot tett, tranzakciókat bonyolított le. A más érdekét szolgáló ügyvitel gyakran megbízási szerződés (mandatum) keretében valósult meg. Előfordult azonban,hogy a dominus negotii tudta nélkül, valaki más megbízás és egyéb jogosultsághiányában járt el helyette ügyeiben. Ebben az esetben a megbízás nélküli ügyvivő(negotiorum gestor) rendszerint nem rendelkezett biztos információkkal az ügyura akaratáról. A következő elemzés középpontját képező Digesta-fragmentumegy olyan tényállást rögzít, melyben a negotiorum gestornak beavatkozása előtt kivételesen lehetősége nyílik a dominus negotii akaratának megismerésére. | The question of the internal will (voluntas) of the legal entity already intrigued Roman jurists, and later received special attention in the field of Roman law studies. In commercial life, the party involved often participated not directly, but through his representative. The person entrusted with the administration made legal statement and conducted transactions based on the knowledge of the principal’s (dominus negotii) will. The management of affairs in the interest of another often took place within the framework of the contract of mandate (mandatum). However, it sometimes happened that someone acted on behalf of the dominus negotii without his knowledge, without a mandate, or any other authorization. In this case, the unauthorized administrator (negotiorum gestor) usually did not have certain information about the will of the principal. The Digest fragment at the centre of the following analysis records a fact situation in which the negotiorum gestor, exceptionally, has the opportunity to learn the will of the dominus negotii before intervening.

Actions (login required)

Edit Item