Az Alföld és a tanyavilág belső gyarmatosítására született koncepciók a 20. században = 20th Century Concepts of Internal Colonization of the Great Plain and the “Tanyavilág”

Kimmel, Máté (2024) Az Alföld és a tanyavilág belső gyarmatosítására született koncepciók a 20. században = 20th Century Concepts of Internal Colonization of the Great Plain and the “Tanyavilág”. AXIS, 5 (2). pp. 81-91. ISSN 2064-7972

Preview

Text 081-092KimmelMate.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (122kB) | Preview

Abstract

Az alföldi pusztásodás egyik szembetűnő hosszútávú következménye a mezővárosok sajátos határhasználatának kialakulása, a tanyák elterjedése volt. A 19. század végén a gabonaválság terelte az agrárszakértők figyelmét az alföldi gazdaságokra, ezzel megindítva a tanyakérdésnek nevezett tudományos és politikai diskurzust. A tanyakérdés egyszerre volt gazdasági és szociális kérdés, és ennek tudatában is igyekeztek választ adni rá. Mint gazdasági kérdés, a tanyakérdés megoldása az Alföld és ezzel az ország agrártermelésének fokozását jelentette. Mint szociális kérdés, arra irányult, hogy a különféle korabeli gazdasági válságok okozta társadalmi feszültségeket oldják, és ezzel a mindenkori politikai-társadalmi rendszer stabilitását fenntartsák. A kettő szorosan összefügg, hiszen az elgondolás szerint a tanyás gazdaságok megerősödésével az agrártársadalom életszínvonalának növekedése, a szociális intézkedésekkel pedig a gazdaságok korszerűsödése is együtt jár. | One of the most striking long-term consequences of the desertification of the Hungarian Great Plain was the development of specific frontier-use practices of market towns and the spread of ‘tanya’ farms, the formation of the ‘tanyavilág’ (tanya-world). At the end of the 19th century, the grain crisis drew the attention of agricultural experts to the economies of the Great Plain, thereby initiating the scientific and political discourse known as the ‘tanya question’. The tanya question was simultaneously an economic and social issue, and it was approached with this awareness in mind. Essentially, four major turning points can be identified in the history of the tanya question: the raising of the issue by agrarian political circles and agricultural experts; the interwar period’s discourse elevating the tanya question to a national issue; the rapid and violent tanya-liquidation policy after the Second World War, and a crisis management and solution-seeking phase after forced collectivization.

Actions (login required)

Edit Item