Az ifjúságkutatás generációs megközelítése: Létezik-e COVID-generáció? = A generational approach to youth research: Is there a COVID-19 generation?

Böcskei, Balázs and Fekete, Marianna and Nagy, Ádám and Szabó, Andrea (2024) Az ifjúságkutatás generációs megközelítése: Létezik-e COVID-generáció? = A generational approach to youth research: Is there a COVID-19 generation? MAGYAR TUDOMÁNY, 185 (7). pp. 846-854. ISSN 0025-0325

Preview

Text 105416-78032.pdf - Published Version Download (2MB) | Preview

Abstract

Vitaindító cikkünkben a generációs koncepciók alkalmazását járjuk körül a harminc év alatti korosztályra fókuszálva, és ebben a keretben vizsgáljuk az ifjúságkutatás lehetséges megközelítéseit. Alaptézisünk szerint ez az ifjúsági csoport a leginkább érintett az aktuális társadalmi-gazdasági- politikai és kulturális változásfolyamatok által, ami generációs különbségek kialakulásának alapjául szolgálhat. Írásunkban példákkal támasztjuk alá, hogy a különböző generációs besorolások ellentmondásosak és hatásvadászok lehetnek, a médiában pedig az akadémiai tudomány és a populáris ismeretterjesztés konfliktusa kiéleződik a média térnyerésével és az egyre kezelhetetlenebb mértékben bővülő információáradattal. Rámutatunk arra, hogy az akadémiai kutatások lassabbak, és távlatosan is értelmezhető megállapításokra kívánnak jutni, míg a populáris tudományosság gyorsabb, de felületes és hatásvadász. A koronavírus-járvány generációképző jelentőségét vizsgáló új szemléletű kutatásunk eredményei alapján megállapítottuk, hogy a magyar fiatalok körében elfogadott a generációs irányultság, a generációs elkülönítés a magyar fiatalok körében azonban nem identitásként, hanem a kulturális és tudástőke egyfajta lenyomataként vagy médiahatásként jelenik meg. | In our introductory article, we will explore the application of generational concepts with a focus on the under-30 age group and, within this framework, examine possible approaches to youth research. Our basic hypothesis is that this group of young people is the most affected by current socioeconomic and cultural changes, which may be the basis for generational differences. In our paper, we provide examples to show that different generational classifications can be contradictory and influential, and that the conflict between academic science and popular knowledge in the media is becoming more acute with the expansion of the media and the ever more unmanageable growth of information. We point out that academic research is slower and seeks to arrive at farreaching findings, while popular science is faster but superficial and ineffective. Based on the results of the new perspective applied to our research on the generational significance of the coronavirus epidemic, we found that generational orientation is accepted among Hungarian youth. However, generational separation is not perceived as an identity among them, but rather as an imprint of cultural and knowledge capital, or as a media effect.

Actions (login required)

Edit Item