A felnőtt korú cukorbetegek laboratóriumi vizsgálatainak elemzése hazánkban : Retrospektív kohorszvizsgálat a 2014–2021 közötti igénybevételi adatok alapján = Analysis of laboratory tests in adults with diabetes in Hungary : A retrospective cohort study based on administrative data from 2014 to 2021

Safadi, Heléna and Lám, Judit and Tislér, András and Keresztes, Katalin and Belicza, Éva (2024) A felnőtt korú cukorbetegek laboratóriumi vizsgálatainak elemzése hazánkban : Retrospektív kohorszvizsgálat a 2014–2021 közötti igénybevételi adatok alapján = Analysis of laboratory tests in adults with diabetes in Hungary : A retrospective cohort study based on administrative data from 2014 to 2021. ORVOSI HETILAP, 165 (52). pp. 2047-2060. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p2047.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (831kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A cukorbetegség a csökkenő incidenciája ellenére továbbra is jelentős terhet ró a hazai ellátórendszerre, ugyanakkor a gondozási gyakorlatról szisztematikus, nemzeti szintű felmérés ez idáig nem készült. Célkitűzés: A hazai cukorbeteg-ellátás elemzése a javasolt laboratóriumi vizsgálatok elvégzésének mértéke alapján, a rendelkezésre álló, adminisztratív adatok tükrében. Módszer: Kutatásunkat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél 2010–2021 között rendelkezésre álló igénybevételi adatokból végeztük. Retrospektív kohorszvizsgálattal elemeztük a cukorbetegek gondozása során, a szakmai irányelvek alapján kivitelezendő laboratóriumi tesztek elvégzési arányát 4 kohorszban 4 éves megfigyelési periódusban, valamint többváltozós logisztikus regressziós elemzéssel tártuk fel a tesztek elvégzését befolyásoló tényezőket. Eredmények: A vizsgálatba 128 115 beteget vontunk be. Kicsivel több mint 70%-uknál a 4 év során legalább 3 különböző évben történt vércukor- és szérumkreatinin-vizsgálat, míg HbA1c-, vizeletglükóz- és vizeletketonteszt a betegek 50–60%-a esetén valósult meg. Az első antidiabetikum-kiváltást követő 4 évben kevesebb mint 30%-ban történt LDL-koleszterin-, illetve vizeletalbumin-vizsgálat. A pandémia hatása tetten érhető a vizsgálati arányok csökkenésében 2020–2021-ben. A tesztek elvégzésének kisebb a valószínűsége férfiak, a fiatalabb korcsoportok, valamint a csak metformint és/vagy szulfanilureát szedők esetén. Az eredmények időben romló tendenciát mutatnak. Megbeszélés: Az eredmények rámutatnak arra, hogy szükség van a cukorbeteg-ellátás feladat- és felelősségi köreinek pontosabb meghatározására, a laboratóriumi vizsgálatok megvalósulását segítő informatikai eszközök, emlékeztetőrendszerek és elérhető kapacitások biztosítására, illetve az érintett betegpopuláció ismereteinek fejlesztésére. Kutatásunk limitációja, hogy az adatokból a labortesztek eredménye nem, csak elvégzésük ténye ismerhető meg, és a magánellátásban, illetve a ’point-of-care’ módon végzett tesztek nem jelennek meg benne. Következtetés: A hazai érvényes szakmai irányelv fényében, csak a kapcsolódó laboratóriumi teszteket vizsgálva megállapítható, hogy a cukorbeteg-ellátás működésének és a mögöttes adatszolgáltatásnak vannak fejlesztendő területei. Az integrált ellátás kialakítása, a feladatok és a hatáskörök egyértelmű meghatározása, a ’point-of-care’ vizsgálatok és a laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek beemelése az adatszolgáltatásba jelentősen hozzájárulhat a hazai diabetesgondozás fejlődéséhez. | Introduction: Diabetes remains a significant healthcare burden despite declining incidence. However, a systematic, nationwide assessment of the care routine is lacking. Objective: To evaluate diabetes care practice in Hungary using laboratory test completion data as reflected in available administrative data Methods: Using administrative data from the National Health Insurance Fund (2010–2021), we performed a retrospective cohort study to analyze the completion rates of laboratory tests, as recommended by clinical guidelines, among diabetes patients in 4 cohorts over a 4-year follow-up period. Multivariate logistic regression analysis was used to identify factors associated with test completion. Results: 128,115 patients were included. Over 70% had blood glucose and serum creatinine tests in at least 3 different years over the 4-year period, while HbA1c, urinary glucose, and urinary ketone tests were performed in 50–60%. LDL-cholesterol or urinary albumin testing was <30% within the 4 years following the first antidiabetic medication initiation. Testing rates declined during the pandemic (2020–2021). Testing was less likely among men, younger age groups, and those on metformin and/or sulfonylurea only. Results showed a declining trend over time. Discussion: Our findings highlight the need for clearer roles and responsibilities in diabetes care, the provision of information technology tools, reminder systems, and sufficient capacity to facilitate laboratory testing and better patient education. Limitations include lack of access to test results, private and point-of-care testing data. Conclusions: In light of the current national clinical guidelines, an examination of relevant laboratory tests alone reveals that there are areas for improvement in the functioning of domestic diabetes care and the underlying data provision. The establishment of integrated care, the clear definition of tasks and responsibilities, the inclusion of point-of-care tests and laboratory tests results in data provision can significantly contribute to the development of diabetes care in our country.

Actions (login required)

Edit Item